A Romeo-musical Kabán
A Kabai Nyári Színház Egyesület alkalmi társulata Shakespeare fájdalmasan szép szerelmi története, a Rómeó és Júlia zenés változatát mutatta be a település szabadtéri színpadán. Szinte musicales rutinnal alkottak, hiszen legelső nekiveselkedésük is ebben a műfajban történt; 2003. augusztus 20-án az István, a királyt játszották, már azt is Porcsin László színrevitelében.
Aligha véletlen, hogy a premier tapsrendjének záró epizódjaként, a szereplők kórusban hívták rendezőjüket a színpadra, aki azonban nem tartotta illőnek, fellépésével az ovációt kisajátítani.
Porcsin László Kabán született (1950). Színész, rendező, író és az Alföld Színpad egykori vezetője. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, a KLTE történelem-népművelés szakán szerezte első diplomáját. A Színház-és Filmművészeti Főiskola színházelmélet és dramaturgia szakán 1988-ban végzett. Színházi pályája Békéscsabán kezdődött, de hamar visszavonzódott Debrecenbe. A Csokonai Színházban végigjárta a „szamárlétrát”. Volt segédmunkás, kellékes, statiszta, szerződéses epizodista, dramaturg, rendezőasszisztens, majd kinevezett színész; a rendezőséget azonban Thuróczy Györgytől, az Alföld Színpadnál tanulta.
Pályája legújabb termése is – leképezve az életutat – hármas önazonosságot mutat: támaszkodik alkotótársként korábbi, hivatásos színházi kollégái tapasztalatára, van mersze ugyanakkor címszereplőt választani az Alföld Színpad fiatalja közül, ami közben ősforrása a szülőföld, a helyben élők civil színész kurázsija.
Merthogy az örömalap, amiért ezerhatszáz ember kilátogatott két estén a szabadég alá, az kétségkívül az élményteremtésben megmutatkozó önerő. Példa volt erre már a színházalapító esemény is, amikor hiába kapták meg az István, a király zenei alapja részeként a kórusbetéteket, ez utóbbiakra stúdiót rendeltek, mert mindent a maguk hangján akartak hallani. Igazuk volt – igazuk van. Borbély József (Rómeó), Drágán Lajos (Lőrinc barát) vagy Juhász Szabó Balázs (Tybalt) éneke profi-kompatibilis, nem vallanának szégyent akkor sem, ha kőszínházi falak közé kerülne az előadás. Vassné Dr. Szuromi Ibolya (Dajka) a szerepe újabb kori jelentésgazdagodás-követelményének megfelelve van jelen: nem csak a kettős engedelmesség kötelékében vergődő ügyeskedő szolga, hanem a természeti szerelemvágy hordozója is. Ilyenként, ugyanakkor a legújabb kori esztétikai eszmény ellenpontja: lám, lehet szép az is, ha egy nő férfit szeret!
Persze, a darab szerint az igazi szerelem halálos. A végzetes érzelem tragikumát azzal a zsigeri temperamentummal lehet színre hozni, amellyel az Alföld színpados Gáspár Kata rendelkezik, s azzal a munícióval értelemszerűen, amely a helyi születésű partner jelenlétéből meríthető. Mindketten virtigli fiatalok, rendezői instrukciókkal szelídített energiabombák: együtt adják a világszínház Kabai-debreceni zamatát.
Az előadás tempójának diktálásához kevesek volnának a címszereplők. Laczó Zsuzsa koreográfus Porcsin Csokonai színházi kollégája volt, s aktív táncosként már régebbről is arról emlékezetes, hogy nem csak életkora alapján, hanem mozgáskultúrájában is fiatalabbnak tetszett a társainál: a színpadi lénye feleselt némiképp a mindenkor modernségre törő, de mindenkor félszegnek bizonyuló együttes-vezetői stílussal. Az itteni tömegjelenetek beállításában előnynek bizonyult a tánckarban szerzett munkatapasztalat: zökkenőmentes az átmenet a fiatalok tömegjelenetei és a felnőtti beavatkozások tablói között: a tizenöt esztendős iskolás, Bodnár Péter (Mercutio) és a tömegjelenetekben szerepet vállaló Szegi Emma polgármester asszony, egyaránt az autentikus ritmusára talál.
Szereposztás
Júlia Gáspár Kata
Rómeó Borbély József
Dajka Vassné Dr. Szuromi Ibolya
Mercutio Bodnár Péter
Benvolio Csősz Dominik
Capulet Szabó József
Capuletné Sáreczki Judit
Tybalt Juhász Szabó Balázs
Lőrinc barát Drágán Lajos
Montaguné Szabó Eszter
Verona hercege Sohajda Mihály
Páris Sáreczki Gyula
Tánckar
Borbély Réka, Faragó Dávid, Faragóné Hunyadi Éva, Hajzer Zsuzsa, Hodosi Lajos, Kapossy Krisztián, Kovács Lajos, Molnár Dániel, Molnár Dorottya, Molnár Linett, Molnár Stefánia Csenge, Pappné Szász Szilvia, Sári Ádám, Sári Ferenc, Sári Melinda, Sarkadiné Török Irma, Szabó Annamária, Szegi Emma, Szegi Erika, Veres Péter, Török Janka, Vágó Regina
Koreográfus Laczó Zsuzsa
Jelmez Vassné Dr. Szuromi Ibolya
Díszlet Borbély Gyula, Komlósi Gyula, Kabály Gyula, Kövér Lajos,
Világítás – Hang Gabaevents Bt.
Rendező Porcsin László
Producer Kalas László
2003-ban, a várossá nyilvánításukat megünnepelendő határozták el a kabaiak a nyári színház létrehozását. Azóta játszanak töretlenül.
Előadások
2004: Légy jó mindhalálig (musical változat) | Ringasd el magad (élőzenés, táncos darab)
2005: első önálló darab, Tűz és tánc címmel
2006: István, a király (rock-opera), felújított formában
2007: Rideg Sándor: Indul a bakterház
2008: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
2009: Vidám sirató egy bolyongó porszemért | Dzsungel könyve (musical)
2010: Kőműves Kelemen (rockballada)
2011: A padlás (musical)
2012: Tanulmány a nőkről (zenés válóok musicalben)
2013: A 10. évfordulót alkalmából István, a király (rockopera)
2014: Marc Camoletti: Négy férfi gatyában (vígjáték)
Jelen van ilyenkor a település korban és rangban apraja-nagyja, a környékbeliek, a messzebbi debreceniek. A nyári színház a lelkiekben való összetartozás eminens alkalma.
Önnek ajánljuk
