Elkezdődött a mitikus világot megidéző Walk My World immerzív produkció építése a Millenáris Nagycsarnokában, ahol egyedülálló kulturális élménnyel várja a közönséget novembertől a Recirquel Társulat.

Érdekes kérdés, hogy egy olyan varázslatos világból, mint az artisták, zsonglőrök, bohócok, állatidomárok, zenészek világa, hogyan születhetett meg egy kifejezetten negatív szó, a cirkuszol. A jelen cikkben arra vállalkozom, hogy a ’cirkusz’ szó jelentésének változásában szerepet játszó lehetséges tényezőket összegyűjtöm, és felhívom a figyelmet arra, hogy a szavak élete főként a nyelvhasználók tapasztalataitól és döntéseitől függ. (Pölcz Ádám írása) Voigt Vilmos néprajzkutató szerint a cirkusz háromféle életformát foglal magában. Az első jelentés szerint a tömegek szórakoztatására hivatott ókori arénák világa tárul fel előttünk: a gladiátorharcok, a katonai diadalmenetek, a költői versenyek, tengeri hajók küzdelmeinek helyszíne. A második jelentés a vándorcirkuszokra vonatkozik, azaz a körbe-körbeutazó mutatványosok csapatára, akik színes és látványos produkciókkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A harmadik jelentés már elvontabb: ebben a cirkusz a rendetlenség, a zűrzavar és a botrányos jelenetek szinonimája, amelyet az 1961-ből adatolható cirkuszol igénk is kifejez. A cirkusz ellentmondásossága számos művészt (filmes szakembert, írót, költőt, zenészt, énekest) megihletett – Charlie Chaplintől Karinthy Frigyesen át Rúzsa Magdolnáig. Ahhoz azonban, hogy ezt az ellentmondásos világot jobban megérthessük, és a szó jelentését árnyaltabban értelmezhessük, vizsgáljuk meg a cirkuszhoz kapcsolódó különböző életformákat. Érdemes a hozzánk időben és gyakorlatban legközelebb álló jelentéssel indítani, majd megvizsgálni, mi járhatott a nyelvhasználók fejében, amikor létrehozták a cirkuszol szavunkat. A szórakoztató üzem A cirkusz mai jelentése – ’szórakoztató üzem’ – a 18. század elején alakult ki az angol és francia cirkuszi társulatok létrejöttekor. Ezek a társulatok főként vándormutatványosokból álltak: artisták, bohócok, táncosok, zenészek és idomított állatok szerepeltek a műsorukon. A vándortársulat egy-egy városban megállt, hogy estére közönséget toborozzon magának; a felállított sátorban aztán olykor állatviadalokat, más földrészekről származó „vadembereket”, torz alakokat, vagy éppen amerikai fekete bőrű operaénekeseket is felléptettek. A cirkusz világa aztán csillogóbb és egyre káprázatosabb lett: egyre nagyobb és technikai megoldásaiban is lenyűgözőbb cirkuszi sátrak épültek, amelyek villámgyorsan tették magukévá a legújabb építészeti és