Röviden

BALOGH TIBOR BLOGJA

ÉVADMUSTRA

NEM CSAK EGY KÉP

(NEM)CSAKEGYKÉP(P)

NEM CSAK EGY KÉP

(NEM)CSAKEGYKÉP(P)

HÍREK

KULISSZÁN INNEN, KULISSZÁN TÚL

Nagy sikert aratott a Volt öt évünk bemutatója

Október 30-án, pénteken nagy sikerrel mutattuk be Jason Robert Brown Tony-díjas amerikai zeneszerző Volt öt évünk című musicaljét a Szindbád Rendezvényteremben Nyíregyházán. Jenővári Miklós rendezésében egy fiatal pár öt évének története elevenedik meg a színpadon, a szerelem kezdetétől a kapcsolat fokozatos széthullásáig. A különleges, nemlineáris szerkezetű, érzelmekben gazdag musical Cathy és Jamie történetén keresztül a párkapcsolatok szépségeit, nehézségeit és ellentmondásait tárja a nézők elé. A két főszerepben Kiss Eszter Júlia és Bodnár Erik nyújtott emlékezetes alakítást, a történet érzelmi mélységeit pedig Jason Robert Brown magával ragadó zenéje teszi teljessé.

Játszótérből bolygók

A kis herceg bemutatójára készül a Jókai Színház  November 4-én mutatja be A kis herceg című zenés mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színház. Hevesi Fanni rendezésében a világhírű történet a fizikai színház eszközeivel, látványos mozgással és Gulyás Levente zenéjével kerül színpadra. A produkció iránt már a premier előtt nagy az érdeklődés: a bérleten kívüli előadásra szinte valamennyi jegy elkelt. A november 4-i bemutató előtt sajtónyilvános főpróbát tartott a Jókai Színház. Antoine de Saint-Exupéry világhírű regénye 80 éve, 1946-ban jelent meg Franciaországban. A Jókai Színház Kerstin Slawek színpadi változatát mutatja be, amelyben a gyermeki képzelet, a felnőtté válás és az emberi kapcsolatok kérdései kapnak hangsúlyt. Hevesi Fanni rendező-koreográfus a fizikai színház eszközeivel közelít a történethez. A mozgás, a zene és a látvány a szöveggel egyenrangú szerepet kap, miközben a rendezés egyik központi kérdése, mit veszítünk el gyermeki szabadságunkból a felnőtté válás során. A Pilóta alakja is nagyobb hangsúlyt kap: az ő emlékein keresztül elevenedik meg a kis herceggel való találkozás. A Szabados Petra által tervezett díszlet egy régi játszóteret idéz. A gömbmászóka, a rakéta, a hullámmászó és a mókuskerék a gyermeki képzelet segítségével bolygókká, repülőgéppé, új világokká alakul. A díszlet a színészi mozgás aktív része, a látványt vetített festmények egészítik ki. Gulyás Levente zeneszerző és zenei vezető az egyes szereplőkhöz kapcsolódó zenei motívumokkal segíti a karakterek megformálását. A jelmezeket Wasilewski Laura tervezte: a színes, játékos öltözékek a figurák jellegzetes tulajdonságait hangsúlyozzák. A kis herceget Horváth Bence alakítja, Nagy Róbert az Öreg festő és a Fiatal pilóta szerepében látható. A további szerepekben Csonka Dóra, Nagy Erika és tege Antal játszik, akik több karaktert is megformálnak az előadás során. Hevesi Fanni az évad első nagyszínpadi musicalje, a Valahol Európában koreográfusaként már dolgozott a Jókai társulatával. A fiatal rendező most önálló nagyszínpadi produkcióval jelentkezik Békéscsabán. Munkája a színház megújuló alkotói szemléletét is képviseli, amelyben a

Mindenki szerelmes, csak épp mindenki másba

Csehov Sirálya érkezik a Jókaiba Csehov maga komédiának nevezte a Sirályt, amelynek szereplői rendre egymást elkerülő szerelmek és vágyak fogságába kerülnek. A Békéscsabai Jókai Színház december 11-én mutatja be a világirodalmi klasszikust Keresztes Attila rendezésében, lélektani vígjátékként. A Tarsoly Krisztina, Klem Viktor, Veress György Levente és Földesi Ágnes Villő főszereplésével készülő előadás próbafolyamata november 3-án, a CsabaPark Bormúzeumában tartott sajtónyilvános olvasópróbával kezdődött. Az olvasópróba helyszínválasztása a darab világára is utalt: a CsabaPark tóparti környezete Csehov történetének egyik meghatározó helyszínét, egy tóparti birtokot idézett meg. A szereplők egymást elkerülő szerelmeiből komikus helyzetek születnek, amelyek mögött nagyon is ismerős emberi történetek húzódnak meg. A szerelem mellett a siker, a tehetség és az elismerés utáni vágy is meghatározó. A darab különlegessége, hogy a színház világáról is szól: szereplői között ünnepelt színésznőt, sikeres írót, új művészi formákat kereső fiatal alkotót és színészi pályáról álmodó lányt találunk. Művészi törekvéseik, szakmai féltékenységeik és nemzedéki konfliktusaik elválaszthatatlanok személyes kapcsolataiktól. Az előadást az erdélyi magyar színházi élet meghatározó alkotója, a lengyel Arany Maszk- és Dömötör-díjas Keresztes Attila rendezi, aki a békéscsabai produkció díszletét is tervezi. A Magyarországon és Lengyelországban is elismert rendező több jelentős erdélyi magyar társulatnál töltött be művészeti vezetői tisztséget, és a klasszikus, valamint a kortárs drámairodalom számos művét állította színpadra. A Sirály kapcsán az emberi és a művészi önazonosság kérdését is fontosnak tartja. „A legfontosabb kérdés a darabban szerintem az, hogy »ki vagyok én?«, »mi vagyok én«?” – fogalmazott. A szereplők eltérő élethelyzetein keresztül a sikerhez és a sikertelenséghez való viszonyt is a mű fontos kérdései közé sorolja. Arkagyinát Tarsoly Krisztina alakítja. A Jókai Színház sokoldalú színművésze ezúttal egy ünnepelt színésznőt formál meg, aki ragaszkodik pályájához, fiatalságához és szerelméhez. Fiával, Trepljovval való konfliktusa nemcsak családi, hanem generációs és művészi természetű is. Trigorin szerepében Klem Viktor, generációjának egyik meghatározó színművésze lép színpadra, akit színházi alakításai mellett olyan filmes és televíziós produkciókból is ismerhet

Radnóti-díjak, versenyek és megemlékezések sora

A Győri Könyvszalonnal párhuzamosan , november 6. és 8. között rendezik meg a XXVI. Radnóti Költészeti Biennálét. A Magyar Versmondók Egyesülete országos jelentőségű rendezvényén Győrben a legkiválóbb versmondók mérik össze tudásukat, költők és irodalmárok beszélgetnek Radnóti örökségéről, koszorúznak és átadják a rangos Radnóti-díjakat. Az idei esemény különös hangsúlyt helyez az 1956-os forradalom 70. évfordulójára, valamint a rendszerváltás történelmi és erkölcsi örökségére. Nyolcvankét évvel Radnóti Miklós halála után költészete nem pusztán irodalomtörténeti emlék, hanem a jelenkorhoz is szóló, eleven üzenet. Az emberi méltóság, a szabadság, a szerelem és a háború borzalmainak kérdései ma is éppúgy foglalkoztatják az olvasókat és a versmondókat, mint a költő korában. Erre a gondolatiságra épül a XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé, amelynek központi helyszíne a Győri Nemzeti Színház Padlásszínháza lesz. A háromnapos programsorozat november 6-án, pénteken 19 órakor a Béke, borzalom című Radnóti-verskoncerttel kezdődik, amelyen Lutter Imre előadóművész, költő és Varga Gábor nemzetközileg elismert jazz zongorista közreműködésével elevenednek meg a költő művei. A koncert Radnóti lírájának személyes, szerelmes és történelmi rétegeit egyaránt megszólaltatja. A győztesek versenye – a legjobbak között dől el a Radnóti-díj sorsa November 7-én, szombaton 10 és 15 órától rendezik meg a XXVI. Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyt, amelyet a szakma a „győztesek versenyeként” tart számon. A megmérettetés különlegessége, hogy nem nyílt versenyről van szó: olyan előadók lépnek színpadra, akik az elmúlt két évben országos vagy határon túli, minősített vers- és prózamondó versenyeken dobogós helyezést értek el. A fellépők produkcióit Radnóti-díjas művészekből álló zsűri értékeli: Lutter Imre zsűrielnök, költő, előadóművész mellett Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész, Wiegmann Alfréd rendező és Király Erika előadóművész értékeli a produkciókat. A verseny tétje jelentős: a felnőtt kategória legjobb előadója Radnóti-díjat, az ifjúsági kategória győztese Radnóti-diplomát vehet át. Az elismerések nemcsak az előadói teljesítményt, hanem a költészet iránti elkötelezettséget és a magyar versmondó kultúra továbbélését is jelképezik. A szombati program 18 órakor a Radnóti jelen időben című költészeti

Kálmán Eszter kapta a VIDOR Fesztivál Pulcinella-díját

A VIDOR Fesztivál legjobb jelmezért járó Pulcinella-díját Kálmán Eszter, a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza! című előadás jelmeztervezője nyerte el. Az Örkény István Színház tragikomédiáját a nyíregyházi közönség 2026. augusztus 26-án láthatta a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán. A díjat Kirják Róbert, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója a VIDOR hagyományait követve személyesen vitte el az Örkény István Színházba, és adta át a tervezőnek. Gratulálunk Kálmán Eszternek a Pulcinella-díjhoz!

Folytatódik a Lázár Ervin Program

A 2026/27-es tanévben is folytatódik a Lázár Ervin Program, amely a Déryné Program közreműködésével kínál lehetőséget az iskolásoknak, hogy személyesen is megismerkedjenek a különböző művészeti ágakkal.

MagdaFeszt a debreceni Csokonai Színházban

Kilencedik alkalommal rendezi meg a debreceni Csokonai Nemzeti Színház a MagdaFesztet: a szerdán kezdődő, Szabó Magda életműve és szellemi öröksége előtt tisztelgő hatnapos programsorozat színházi előadásokkal, koncertekkel, irodalmi programokkal, workshopokkal, kiállítással és közösségi eseményekkel várja a közönséget.

Bartha Boróka kapta idén a Kaszás Attila-díjat

Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulatának tagja kapta idén a kiemelkedő művészi teljesítményt és közösségépítő szerepet elismerő Kaszás Attila-díjat, amelyet csütörtökön a Vígszínházban vett át.

Móricz egy házasság mélyére néz

Móricz Zsigmond egyik legszemélyesebb, életrajzi ihletésű történetéből készül a Békéscsabai Jókai Színház új bemutatója. Az előadás október 16-án nyitja meg a Jókai Színház új Stúdiószínházát.

A Magyar Teátrum időszaki kiadvány támogatója
a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Rt.

Támogatónk: