Kós Károly – Zalán Tibor: István, az országépítő
A Gyulai Várszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös bemutatója
… és a netovábbjaink
Sárközi György Dózsa című drámájának bemutatójával, most hat évtizede indította vállalkozását a Gyulai Várszínház, hogy a várfalak adta természetes közeget alapul véve, rendszeresen történelmi tárgyú darabokat tűzzön műsorára. Tíz esztendeig – ez rekordtávú arculatőrzés színháztörténetünkben – következetesek tudtak maradni. Dramaturgiai kísérleteik sorában, 1971-ben elővették Kós Károly István király című, veretes magyarsággal íródott darabját is; napjainkból nézve Pataki András e nyári rendezésének mintegy előzményeképpen.
Nagy fejük, lapos homlokuk, napégette széles arcuk, vastag orruk, kiálló pofacsontjuk közt a bennülő szemük, beretvált, tar koponyájukon lobogó gesztenyeszín üstökük, a lovaséletben eltorzult görbe lábuk és emiatt aránytalanul hosszúnak tetsző karjuk révén, eleink nem számítottak szépségideálnak a nyugati civilizáció népei körében, s a rút külsőjük mögé hasonlóan rút lelket képzeltek a láttukra felzaklatódott őslakók. Bölcs Leó, Árpád császári szövetségese ravaszságot, hitszegést, cselszövést, állhatatlanságot, kincsszomjat és kegyetlenséget vetett a szemükre, s a historikusok szerint ezek a tulajdonságok jellemezték is az idegenekkel kapcsolatba (hadba vagy tárgyalásokba) bocsátkozó magyarokat: körmönfont ravaszságot, szívükben az árulásra való hajlandóságot tapasztalhattak azok, akik őket körmönfont ravaszsággal, szívükben az árulásra való hajlandósággal akarták megvezetni. Ha kívül-belül nem ilyenek, aligha lenne mienk mindmáig Pannónia.
Zalán Tibor átirata e mindmáig mienk Pannóniában, ám a jelenlegi Pannóniánkról is íródott. Nyitánya egy műterem béli életkép. Tege Antal, a támogatást remélő Festő, ecsettel simítgatja plasztikusra a vásznon eleven modellje virtuális testhajlatát. Hamar felfénylik azonban, hogy az önkifejezés idillje szabadidősport, aládübörög ugyanis a várkapu felől Horányi László Mecénás, hogy villámlátogatást tegyen megrendelése, az államalapítást megörökítő történelmi tablósorozat munkafolyamatának követése okán. A kíséretében érkező egyik lehetséges műélvező, Papp Barbara (Barbibajája) hatására, gázsiját két kezébe fogva, a bérmúzsa Kövesdi Kornélia elillan, nem sejtve, hogy válthatná nőtársát hamarosan barbibabaságban, s műélvezhetné helyette az általa sportosan tabellának vagy egészségnyelven tablettának becézett képeket, várakozva a Mecénás kiskastélya halljának párzó-tárgyaló asztalán. A keretjáték rafinált közlésfikció: képmutogatás, amelynek során a kivetített festmény mögül előderengenek az államalapítás folyamatát felidéző jelenetek, majd eljutunk odáig, hogy Mecénás és párja elmenekülnek az emlékezetükre leselkedő történelem súlya alól. Karikatúra némely elsőgenerációs oligarchák művészettámogatói hajlamáról napjainkban, de egy kurtára szabatott hivatali karrierű kultuszminiszterünk álomlátásáról is, amelyben az általa összehozott Mecénás Fórumon majd előbújnak rejtekhelyükről korunk olyanjai, mint Eszterházy Pál (1635-1713), Festetics György (1755-1819, Esterházy Miklós (1765-1833), Andrássy Gyula (1823-1890) vagy Károlyi Mihály (1875-1955) volt hajdanán. Most ilyenek bújtak elő: az evolúció netovábbjai.
A cselekménytörzs leporelló. A megszerzett iskolai történelemtudás birtokában, órai emlékkel vagy olvasmányélménnyel vértezetten, megelevenedhet bennünk az államalapítás elénk játszott képeskönyve. A történelmi és a személyiségtörténeti hitelesség világa ingovány. Kettős kelepcében vergődik a művész, ha történelmi témához nyúl. Az ambícióik elefántcsont-tornyába zárkózott uralkodók a külvilágból érkezők híreinek a foglyai, az utókor pedig az uralkodók krónikásainak van kiszolgáltatva. Pataki, a személyes ízlése és fogékonysága szerinti akcentussal, a beigazolódott történelmi szükségszerűség mentén helyezi ki rendezésében az értékjeleket.
Címszereplőválasztása telitalálat. Czitor Attila az emberre érzékenység közvetítésére kiválóan alkalmas színész: amiközben Istvánja a tiszta (számító, tervező) ésszel való cselekvésre elszánt/elhivatott, az arc-testmozdulatai olykor lappangó mélabút idéznek; talán az ellopott kamaszkora iránti nosztalgiát. Akit játszik, első megjelenésében még tinédzser, s mielőtt férjül adnák Gizella bajor hercegnőhöz (Kiss Viktória), megjelenik életében Ajtony későbbi felesége, a görög Iréné. Oláh Tánia, keresetlen fellobbant vágyának örökre foglyává teszi Istvánt. A szívháromszög másik csúcsáról Sarolt, az édesanyját alakító Tarsoly Krisztina szerepformálásában finoman elegyednek az újra hajló és az örökletes emlékezetben beidegzett lélekmozdulatok.
Az államalapítás ihletője, Géza fejedelem szerepét Bartus Gyula kapta. Indítványa nyomán, az örökletes és a nyugati szelídítőinktől ellesett identitás kavarog a fejekben; rendezői erényként, nem az eltörölni lózungjával, a marxista-leninista széptan szerint való pszichikai osztályharccá kinagyítva, hanem amint van; ösztöni indíték gyanánt. A Pannóniában megmaradás követelményeként teljesítendő, történelmi Isten- és viselkedésváltás szereplői a színpadon: Beszterczey Attila, Csurulya Csongor, Csomós Lajos, Szabó Lajos, Bozsó József, Gerner Csaba és Szász Borisz.
Gyulán a vár szelleme sugallotta belső késztetés (is), hogy a mindenkori menedzserek a történelem iránti kíváncsiságuknak engedjenek. Hálásak a közreműködőknek, ha a megvalósult előadás a műfaj unalomkövetelményével szembe megy. Most a hálára ok akad.
Színlap
Képek: theater.hu fotó – Ilovszky Béla
Önnek ajánljuk
