Zajos sikert aratott A Noszty fiú esete Tóth Marival!

„Péntek 13” ismét szerencsét hozott az Újszínháznak

Tomboló sikert aratott a Paulay Ede utcai teátrum legújabb premierje, Mikszáth Kálmán örökbecsű regényéből készült „A Noszty fiú esete Tóth Marival” színpadi változata november 13-án! Vass György debütáló rendező vezetésével hosszú, dolgos hetek alkotómunkájára tette fel a koronát a társulat a bemutató alkalmával. A címszerepben az Újszínház egyik emblematikus színésze Almási Sándor nagy elődök nyomdokain haladva tündököl, akire ezen a héten újabb nagy feladat egy Hubay-remekmű (Elnémulás) főszerepének megformálása vár, borítékolható sikerrel.

Túlzás nélkül állítható, „péntek 13” ismét szerencsét hozott az Újszínház számára: a szintén 13-án pénteken (februárban) bemutatott Funtineli boszorkányéhoz fogható, tomboló, zajos sikert aratott, ugyanis a teátrum legújabb premierje, „A Noszty fiú esete Tóth Marival” ! Vass György debütáló rendező vezetésével dolgos 7 hét, olykor napi két próbával tarkított alkotómunkájára tette fel a koronát a társulat a bemutató alkalmával, így Mikszáth Kálmán örökbecsű, rendkívül finom mai áthallásokat is hordozó klasszikusa elfoglalhatta őt megillető méltó helyét az Újszínház repertoárján. A Bártfay Rita által színpadra alkalmazott, zenés romantikus szerelmi történetben – Almási Sándor főszereplése mellett – az Újszínház szinte majd minden társulati tagja szerepet kapott. Zajos sikerű, igen élénk média- és protokollérdeklődés kísérte premiert és az éjszakába nyúló bankettet megtisztelte jelenlétével számos ismert művész, színházi ember és illusztris közéleti személyiség is.

700_noszty_premier_dsc_9645.jpg

Mikszáth Kálmán színműve, tudjuk,  a 20. század elején játszódik, akkor – miként ő maga írja szokásos szarkazmusával –, mikor még a méz is édesebb volt.

Jól érezte: nem sokkal később, de még mindig a századelőn a méz megkeseredett.

Ám erről már Hubay Miklós írt egy másik színműben, amely szintén most látható az Újszínházban.

Még életünkben kihalhat a magyar nyelv – állítja az UNESCO egy jelentésében. Mi pedig legyintünk, hogy ez elképzelhetetlen. Hubay Miklós, a remek drámaíró azonban nem legyintett, ő ezt már személyesen is megtapasztalta. Színmagyar városban – Nagyváradon – született, de mire felnőtt, azt látta, hogy a környezetében egyre többen és többen beszélnek románul. Aztán hamarosan, szinte mindenki románul beszélt: Ady városából egyszer csak eltűnt a magyar nyelv…

Ivancsics Ilona és Színtársai – Budapesten először – a Paulay Ede utcai teátrumban, a vendégművészként náluk is otthon lévő Almási Sándorral a főszerepben mutatják be november 21-én HUBAY MIKLÓS ELNÉMULÁS című színművét, amely egy szegről-végről rokon kis nyelv, a szamojéd népek egyik ága nyelvének kihalásáról szól… Ugyan mi lesz a sorsa annak az asszonynak, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét?

Fotók: György Zsolt