Töpörtyű és piskóta szagú egerek
Márton papa szerepében: Vida Péter
A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható október óta a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha. A történet a Rómeó és Júliából ismert, amely ezúttal a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben.
Vida Péter még kora ősszel bepróbálta Márton papa szerepét a csapattal, más színházi elfoglaltságai miatt most, januárban játszott először az előadásban. Arra a kérdésre, miért tartotta fontosnak, hogy csatlakozzon a tehetséges, ugyanakkor hátrányos helyzetű gyerekeket felkarolását magára vállaló Karaván Színház produkciójához, így válaszolt:
“Vannak ügyek, amelyek mellé, úgy érzem, időnként oda kell állni. Ilyen a Karaván Színház is, amelynek Nyári Oszkár barátom a vezetője. Osztálytársak voltunk a színművészeti főiskolán, már akkor is foglalkoztunk roma témákkal. Megcsináltuk a Merlin Színházban Csemer Gézától a „Czinka Panná”-t. Később tanítottunk – hármasban Crespo Rodrigoval – egy szinkronszínész-képzőben, hogy segítsük a tehetséges cigány származású gyerekek kitörését. Ezt a szálat folytatjuk most az Egerekkel, amelyet öt színház hozott létre közös produkcióban. Először került nagyszínpadra Urbán Gyula darabja, hiszen korábban a Pinceszínház kis színpadán játszották. Azt az előadást látta a kislányom, sokáig énekelte utána a „Nyújtsd a kezed, nyújtsd a kezed…” kezdetű slágert. Nagyon érdekes az élet: akkoriban a Nemzeti Színház tagja voltam, az öltözőmben a mai napig látszódik a tükrön az általa felrajzolt óvodai jele, ami nem más, mint egy kisegér. Később fölé írta a nevét is: Sára. Mindkettő megvan a mai napig, ellenőriztem az Egerek próbái alatt.”
A színész szívesen vesz részt gyerekelőadásokban.
“Szeretek gyerekeknek játszani, száraz prédikációk helyett jobban hiszek a mesék erejében. A Nemzetiben hosszú évekig játszottuk a „Holdbeli csónakos”-t, jelenleg a Thália Színházban a „Rozsdalovag és a kísértet”-ben szerepelek. A gyerekközönség még őszinte. Ők a jövő nézői, gondolkodói, politikusai. Nagy felelősséggel kell szólni hozzájuk, hiszen a mesedarabok az első találkozásuk a színházzal. Ugyanolyan komolyan kell játszani nekik, mint a felnőtteknek. Esetünkben azzal a jelrendszerrel, hogy a színészeknek van két nagy füle és egy hosszú farka. Ezekből tudják, hogy egerekről van szó, ám ugyanúgy szurkolnak nekünk, mintha emberek lennénk. Ősi előítéletekről szól a darab, tulajdonképpen egy „Rómeó és Júlia” történet. Addig jó, ameddig a gyerekek (a főszereplő egérgyerekekkel együtt) nem értik, miért nem szeretik egymást a felnőtt egerek a mesében, és miért mondják, hogy a szürke egereknek töpörtyű- , a fehéreknek piskótaszaguk van.”
Vida Péter szeretne minél több Egerek-előadásban részt venni, ami nem könnyű feladat, hiszen sokat játszik más színházakban, ezért lekettőzték Márton papa szerepet Juhász Istvánnal.
“Ősszel úgy jártam a próbákra, amíg van szabadidőm, jövök, segítek. Az évadban a művészeti titkárok egyeztetésén múlik, milyen gyakran mehetek le „egérbe”.
Cs. Z.