2010-01-28
Egyéb
Ránézésre komikus alkat, ám inkább a drámai szerepeket szereti. Máté P. Gábor a Veszprémi Petőfi Színház színésze 15 esztendeje tagja a társulatnak és immár ötödik éve szervezi szülőhelyén, Zalaszentgróton a Zalavölgyi Kultúrtivonyát, amely országos hírű fesztivállá nőtte ki magát. A rangos esemény fővédnöke Bereményi Géza.
Csendes, szerény, nem magamutogató színész. A civil életben nem szeret feleslegesen, indokolatlanul szerepelni, a színpadon viszont annál inkább. Ott nagyon jól érzi magát, mert kiskora óta színész akarta lenni. Mint mondta, annál jobb dolog nincs az életben, mint, amikor az ember azzal foglalkozhat minden nap, amit szeret. Belebújhat különböző figurák bőrébe, eljátszhat sorsokat, életutakat és mindeközben mindig ott lehet a szerepekben az ő lelke, gondolata. Szerinte ez egy ajándék. Csakúgy mint az, hogy az elmúlt 15 évben nagyon sok jó szerepet formálhatott meg Veszprémben. Szinte majdnem minden igazgatótól kapott remek lehetőségeket. Harmincévesen játszhatta el például Hamletet egy román, francia, magyar koprodukcióban Anca Bradu rendezésében. Erre nagyon büszke, örül annak, hogy találkozhatott ezzel a szereppel. Hamletet francia nyelven játszotta, ami komoly kihívás volt számára. A rendhagyó felfogásban készült előadást ( a szereplők állatbőröket öltöttek) öt éve Franciaországban, Romániában és Magyarországon is bemutatták.
Máté P. Gábor az elmúlt évadban sokat volt színpadon és játékával nagy közönségsikert aratott mindig. Játszott az Én és a kisöcsém, a Hyppolit, a lakáj, a Moliére, a Tisztújítás, a Janus és a Kakukkfészek című darabokban. Utóbbiban Bujtor Istvánnal volt egy színpadon.
– Pista igazgatóként, rendezőként minden szempontból követendő utat mutatott számomra a színházban. Nagyon hiányzik. Bízott bennem, rengeteget segített abban, hogy a játékomban, szerepformálásomban mindig megtaláljam azt a pontot, amikor még nem vagyok sok a közönségnek. Mert én általában úgy kezdek el egy figurát felépíteni, hogy több játékot rakok bele a kelleténél, és abból veszek mindig el. Így volt ez a Hyppolitban Makáts Csaba karakterével és a Kakkukfészekben Cheswick szerepével is. Idén a Régimódi történetben kaptam egy nagyon jó és nem komikus szerepet, Majthényi Bélát játszhatom. Bereményi Géza rendezte a darabot és nagyon szeretjük az előadást a nézőkkel együtt. Kár, hogy ezt Pista nem láthatja, de mindig eszünkbe jut, hogy ő azért biztos figyel bennünket – mondta Máté P. Gábor, aki, amikor nem játszik színházban, akkor szülőhelyén Zalaszentgróton fesztivált szervez. Van a településen egy kis háza, oda vonul vissza nyaranta, Szentgróton sok barátja él, akikkel zenei együttest is alapított és több daluknak a szövegét is ő írta. Amikor hazamegy, az emberek mindig kérdezik, hogy lesz-e idén kultúrtivornya. És ő mosolyogva mondja, hogy dolgoznak rajta. A megyei lapban a következőket nyilatkozta szervezőként a rendezvény történetéről:
„A Szentgróti Lokálpatrióta Társulat szervezi a programsorozatot, a csoportot gyermekkori barátságok alapján alakítottuk meg. Korábban is gyakran buliztunk együtt, az összejöveteleken fellépésekre is sor került. Egy idő után úgy gondoltuk: ha eljutunk addig, hogy e programok már nem csak saját magunk, hanem mások számára is jelenthetnek értéket, akkor fesztivált szervezünk. Nos, így jutottunk el az első, 2006-os kultúrtivornyáig. Mindenki a saját szakmai területén dolgozott, hozzátéve a tudását, kapcsolatait a rendezvényhez. Így egyre szélesedett a kör, képzőművészek, zenekarok, színházi emberek, táncosok, humoristák, gazdasági és egyéb szakemberek szívesen vettek részt a rendezvényeinken. Mindezt alapul véve, talán elmondhatjuk, hogy saját magunk és a közönség számára is értékes rendezvénysorozatot sikerült meghonosítanunk.”
Az elmúlt évek sikerei után idén a sok program mellett újdonságként nyolc vidéki színházat hív meg Máté P. Gábor Zalaszentgrótra, a Zalavölgyi Kultúrtivornyára, hogy a teátrumok képviselői játékos, vidám vetélkedő keretében mérjék össze tudásukat. Így aztán együtt csinálják majd a fesztivált. A nézők legnagyobb örömére.
V. R.
