Radó Denise és Barabás Botond

A     s z o l n o k i     B á n k     b á n    é s    G e r t r u d i s

A Szolnoki Szigligeti Színház október 16-án mutatta be Katona József: Bánk bán című tragédiáját. Az előadás Erkel Ferenc zenéjét felhasználva veti fel újra a darab örökérvényű kérdéseit. Az előadás rendezője: Kerényi Imre. Bánk bán szerepében Barabás Botondot, Gertrudisként, Radó Denise-t láthatjuk a színpadon.

A szolnoki Bánk bán a reformkori érzület szerint került színre. Székely László funkcionalista díszlete egy-egy nagy gesztussal jelzi a változó helyszíneket, a falakat a magyar történelmi festészet közismert motívumai dekorálják. Jánoskúti Márta jelmezei a nemzeti romantika festett alakjait utánozzák.

Az alábbiakban Gyulai Eszter dramaturgnak Radó Denise, Barabás Botond színművészekkel és Kerényi Imre rendezővel készült beszélgetéseiből olvashatnak részleteket.

–A szerepre készülve foglalkoztále a történelmi Gertrudis alakjával?

Radó Denise (Gertrudis): – Amit lehetett elolvastam, és utánanéztem, hogy ki is volt Gertrudis. Saját korának lenyomatát akarta ebbe a darabba átvinni Katona, s a cenzúra miatt helyezte át egy régebbi történelmi korba, II. Endre korába. Tehát Gertrudis alakjában Zsófia személyét akarta igazándiból megragadni, illetve korának véleményét próbálta megfogalmazni a királynéval kapcsolatban. Nemrég a rádióban hallottam egészen véletlenül egy műsort, ahol Gertrudisról is szó volt. Onnan tudtam meg, hogy Gertrudis, amikor elküldte Erzsébet lányát Thüringiába, annyi pénzt küldött vele, hogy II. Endre második házasságából született lányának, aki Spanyolországban ment férjhez, már nem jutott semmi, mert Gertrudis teljesen kiürítette az államkasszát.

– Befolyásol-e a szerep megformálásában az, hogy Bánk bán létező ember volt?

Barabás Botond (Bánk bán): – Én ezt egy színdarabnak játszom, ami le van írva. Az persze gazdagíthatja a szerepet, hogy utána olvastam. A történelemkönyvekben Bánk bánt és Peturt úgy emlegetik,mint a királyné elleni összeesküvők csapatának fő alakjait, de magát a gyilkosságot Petur végezte el.

– Vajon miért Bánk és miért nem Petur követi el a drámában a gyilkosságot?

– Én úgy látom, hogy dramaturgiailag értékesebb, ha Bánk bán hajtja végre a gyilkosságot. Ebben a darabban két család küzd egymással. Két családfő, Magyarország két első embere, akik nagyon jó barátok és nagyon jó harcostársak egyben. Bánknak a nemzet problémáját és a család problémáját kell egyszerre megoldania. És e kettő, egy véletlen gyilkosságba torkollik. Ez nem egy tervezett, szándékos gyilkosság. A véletlenek egybeesése vezet a királyné haláláig. Bánk tragédiájának csúcspontja az, amikor a barátként szeretett, és uralkodóként tisztelt emberrel kell szemben állnia a gyilkosság után.

– Hogyan látod Gertrudis bűnösségét, vagy ártatlanságát?

Radó Denise (Gertrudis): – Olvastam egy-két tanulmányt ezzel kapcsolatban. Az egyik azt mondja, hogy Gertrudis vétlen Melinda elcsábításában, de történelmileg igenis vétkes, a magyarokkal szembeni mulasztásai miatt. A másik része az elemzőknek, pedig mind a két vádpontban bűnösnek tartja a királynét. A darabban a magánéleti szállal kapcsolatos vétségéért felmentik, de a magyarokkal szemben bűnösnek ítélik, hiszen a saját népét támogatja annak ellenére, hogy királynéként elsősorban Magyarország érdekeit kellene szem előtt tartania. Gertrudis gőgössége, szerintem abból fakadhat, hogy a meráni udvarban volt egy világszép nővére. Endre azonban még is inkább őt választotta a nővére helyett. És amikor ez, a rendkívül erős egyéniségű nő hatalomra került, Endre pedig gyenge kezű uralkodónak bizonyult, Gertrudis egy pillanatig sem hagyta, hogy ne az ő akarata érvényesüljön.

– Elkerülhető-lett volna Gertrudis halála?

– Ha nincs a magánéleti szál, akkor talán igen, és ha nem annyira gőgös, és nem annyira büszke.

– Egy ennyire negatív figurához honnan lehet közelíteni, hogy színészként azonosulni tudj vele?

– Bár arra nemigen van mód, hogy Gertrudist, mint anyát megmutassuk, azért egy-két pillanatban, ahol lehet, megpróbálom belecsempészni ezt is. Ez például egy kapaszkodót jelent. Talán kapocs lehet köztem és a szerep között az is, hogy Gertrudis egy olyan rendkívül határozott egyéniség, aki a végsőkig ragaszkodik ahhoz, amit gondol, jónak vél. A munkámban én is ilyen fanatikus vagyok.

– Miért tartotta fontosnak Erkel Ferenc zenei világát is beemelni az előadásba?

Kerényi Imre (a rendező): – Erkel Ferenc Bánk bánját a haza- fias érzület hozta létre. A hazafias érzület hozta létre a nemzeti függetlenséget, de a hazafias eszme hozta létre a Szent Istváni magyar államot is. Különböző válságos történelmi korok után, mindenféle nehézségek közepette a nemzeti eszme valahogy mindig átsegítette a nemzetet a továbbélés felé, és mindig a függetlenség irányában hatott. A nemzeti függetlenségért vívott harc gerincvonalában jött létre Katona Bánk bánja, és Erkel Ferenc zenéje.

A cikk folytatását keresse a Magyar Teátrum novemberi számában!