nőNyugat – ami kimaradt az irodalom tankönyvekből

Nem irodalomóra, nem pletykagyűjtemény, és nem is klasszikus színházi est. A nőNyugat című előadás olyan nők portréit rajzolja meg, akik férjük, szeretőjük, barátjuk oldalán a magyar irodalom kivételes időszakának lehettek tanúi, s akik kivétel nélkül nagy árat fizettek ezért.

Böhm Aranka, Harmos Ilona, Tanner Ilona, Boncza Berta, Holics Janka. Ismerős nevek? És a következők: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond. Utóbbiak a magyar irodalom géniuszai – előbbiek a mögöttük álló, küzdő, mosolygó, szenvedő nők. Az ő alakjuk elevenedik meg a Bíró Kriszta által válogatott és szerkesztett szövegből, amelyet Galgóczy Judit rendezésében láthat a kecskeméti közönség január 9-étől a Kelemen László Kamaraszínházban.

A darab abba a világba kalauzol el bennünket, amelynek ábrázolása szinte mindig kimarad az irodalom tankönyvekből. Hiszen arról alig esik szó, hogy ezek a géniuszok milyenek voltak a magánéletükben, s vajon milyen élete volt azoknak a nőknek, akik velük, vagy éppen csak mellettük éltek. Mit érzett például Holics Janka, amikor Móricz elhagyta? És Harmos Ilona nevét miért nem emlegetjük kiváló novelláival kapcsolatban?

A kecskeméti előadás szereplői Sára Bernadette, Bognár Gyöngyvér, Hajdú Melinda, Téby Zita és Decsi Edit, méltatlanul elfeledett, tehetséges, izgalmas nőket keltenek életre. 

„A valóság sokkal bonyolultabb és izgalmasabb. Nem jobb vagy rosszabb, csak sokkal több rétege van, mint amit ismerünk. Nem rehabilitálni akartam őket, hanem megtudni, hogy milyen indíttatásból cselekedtek, hogyan gondolkodtak.” „Nem tudnak ezek a nagyok, csak eltiporni – fölemelni soha. – Nagy tömegért dolgoznak – alkotnak – egyénért nem. Legközelebb van az asszony hozzájuk, azt teszik először tönkre. És hogy meg vannak lepve a tönkrement asszonyon! Ők csodálkoznak a legjobban. Dögök. Kutyák! De üres az élet nélkülük” – fogalmazott Bíró Kriszta a darabról egy korábbi interjúban.