“Ne felejtsük el az élő színházat!”


Valerij Fokin, orosz színházigazgató, filmrendező üzent a Nemzeti Színház társulatának és közönségének.

Bár a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót idén tavasszal nem tudták megtartani, de hogy a közönség mégse maradjon nemzetközi előadások nélkül, a SZÍN-HÁZ-HOZ című online magazinműsor tematikus hetében MITEM A FELHŐBEN címmel interjúsorozatot indított a Nemzeti Színház a találkozó művészeivel. A szentpétervári Alekszandrinszkij Színház  igazgatója, amelynek rangos nemzetközi fesztiválja az orosz színházi élet egyik fontos eseménye jól ismert a magyar nézők előtt is. Több rendezése is vendégszerepelt a Nemzeti Színházban: a Dosztojevszkij Játékos c. regénye alapján készült Zéró liturgiát 2014-ben, Gogol Háztűznézőjét 2015-ben, illetve Jaroslav Hasek legendás művének parafrázisát, a Svejket. És a Nemzteti is több darabjával szórakoztatta már az orosz nagyérdeműt. A Nemzeti és az Alekszandrinszkij Színház között kialakult alkotói kapcsolatot 2015-ben egy több évre szóló együttműködési megállapodással erősítették meg.

Valerij Fokin a karanténhelyzet kapcsán küldött üzenetet, melyben többek között beszél arról, hogy ugyanazt az életet már nem lehet folytatni a kultúra területén sem, mint korábban. Aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy a vírusveszély félelmet hagy az emberekben, minek következtében nem biztos, hogy azonnal teltház lesz az előadásokon. És mindaz a bizalom, amit évek, évtizedek munkája során elértek közönségüknél, most ketté törhet, amit szintén csak kemény munkával lehet újrafoltozni.

Alkotói terveink egy bizonyos részét, azt hiszem, kénytelenek leszünk összekötni az internetes térben zajló tevékenységgel. Én azt gondolom, hogy ez nagyon jó dolog. Amúgy is hiszem, hogy a változások jót tesznek és szükség is van rájuk. És ez nem rossz. Más dolog persze, hogy a változásokkal együtt nem feledkezzünk meg a legfontosabbról, hogy miért is van mindez, mivégre van színház. Hogy ne felejtsük el az élő színházat. Hogy ne áruljuk el.

A videóüzenet itt látható: