Nagy taps A Tündérlaki lányoknak

Eperjes Károly és Trokán Anna remekül komédiázik

Nagy sikerrel mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház A Tündérlaki lányok című vígjátékot februárban. Heltai Jenő népszerű művét Guelmino Sándor rendezésében a magyar évad tiszteletére tűzte műsorára a teátrum. Az előadásban több remek alakítást láthat a közönség, a kritikák szerint különösen Eperjes Károly és Trokán Anna jár élen a komédiázásban.

Remek és fájdalmasan aktuális ma is A Tündérlaki lányok című vígjáték. Az előadás szereplői is ezt erősítették meg játékukkal. Kéri Kitty Boriska szerepében erős drámai alakítást nyújt, hitelesen mutatja be a családjáért mindenét feláldozni kész lányt.
– Első pillanatban úgy tűnik, van ez a romlott lány, Boriska az ő tisztességes testvéreivel és anyjával, aztán elválik, hol vannak ennek a tisztességnek a határai. Lehet, hogy a tisztességes testvérek sokkal nagyobb bűnt követnek el, mint Boriska, aki utolsó pillanatig kapaszkodik a becsületébe – jellemezte az MTI-nek a női főszereplőt Kéri Kitty. Mindeközben Boriska romlottsága ma már trendi; az, ahová fejlődött a világ, egy ilyen Tündérlaki családból indult ki – tette hozzá a színésznő. Érdekes helyzetet vet fel a darab: lehetek-e boldog más boldogtalanságának árán? Mindezen súlyos kérdések ellenére Heltai vígjátékot írt, tehát ne ijedjenek meg a nézők, de azért a plusz tartalom, a nem feltétlen happy-end ott van a műben – mondta Kéri Kitty.
Az előadásban Sári szerepében Trokán Anna ismét bizonyította, hogy nem véletlen kapta meg a fiatal tehetségeknek járó Junior Prima-díjat.
– Őszinte szeretet, ártatlanság jellemzi a tizenhét éves Sárit, aki találkozik a szerelemmel. Felfedezi magában a nőt, azt, hogy már nem is olyan kislány. A család legfiatalabb lányaként mindenki jobb sorsra szánja, miközben ő soha nem a saját érdekeit nézi. Sári szívből, szeretetből szeretne segíteni Boriskának, azért, hogy testvére boldog legyen, s végül is ezzel megold egy helyzetet, gyakorlatilag hőssé válik. Az önzés és az önzetlenség története ez, az érzelmek értéktelenedéséről és a pénz hatalmáról – nyilatkozta szerpéről a színésznő, aki a bárót alakító Eperjes Károllyal együtt parádésan komédiázik.
– Az ilyen szerepre mondják azt, hogy klasszikus férfi szerep. A klasszikust úgy értem, hogy számomra fontos elődök mindig szerettek úgymond „veszett” férfiakat játszani. Csak remélem, egyre kevesebb ilyen férfival találkozik a néző a hétköznapi életben. Ám, ha mégis, ne lepődjön meg. Sajnos ez a darab ma is nagyon aktuális – hangsúlyozta Eperjes Károly, akit a megyei lap kritikusa Robert de Nirohoz hasonlított.
„Jók a színészek, mint mindig. Derekasan megdolgoztatta őket a rendező Guelmino Sándor, gondosan kitalált és felépített fizikai cselekvések során át jutunk egyre mélyebben a szereplők életébe. Sok apróságot kitalálnak, amivel hitelessé teszik a miliőt és a figurákat: például a cipő kötelező levetése a Tündérlaki szalonba való belépéskor a páriáknak. A báró természetesen cipőben maradhat. Vagy jó kis jellemábrázoló, szituációs játékokat űznek a cukorkákkal, nejlonharisnyákkal, vagy a nagy csipkefüggönnyel. A rendező szépen felépíti a látszólag semmi kis hangulatokból a szereplők belső drámáját. Érezteti a szalonhangulatok, a hétköznapok szertartásossággal ismételt fizikai cselekvései is már egy kiüresedett, hazug életformáról tanúskodnak – mígnem ez a feszültség egészen kibírhatatlanná válik, és az utolsó jelenetben, Boriska tragédiája csúcspontján, be kellene következnie a robbanásnak. A menekülés lehetősége összedől: Boriska a báró ölelésében sír. Ha ezen az estén siratunk valakit, akkor ő az. Eperjes pedig egy vén kéjencet alakít halálosan komolyan, mint Robert de Niro. Ettől olyan humoros. Bárója tökéletesen tisztában van vele, hogy érzelmi élete rideg üzleten alapul, de ezen túl megpróbál igazi úriemberként, a lehetőségeken belül korrekt módon viselkedni. Ő jut legmesszebbre ebben a fanyar, kicsit bulváros valóságfeltárásban.” (részlet Bartuc Gabriella kritikájából, Veszprém megyei Napló, február 4.)
A Tündérlaki lányok Veszprémben nagy siker. Heltai története ma is aktuális. Sírással és nevetéssel együtt.
V. R.
Fotó: Melczer Zsolt