Mese, amit vegyünk komolyan
A vívódó ember aki a valóság elől a kiszínezett álmokba menekül. Amikor a valóság elviselhetetlen, akkor még mindig van egy menekülési útvonal: a kiszínezett, soha meg nem történt kalandok világa.
Ibsen legtöbbet játszott drámája a XIX. század hatvanas éveiben keletkezett. Abban mindenki egyetért, hogy mondanivalója korokon átívelő, de a műfaji meghatározásánál már eltérnek a vélemények. Vannak, akik egy szép mesének, vannak akik filozofikus drámai költeménynek látják. Felfoghatjuk úgy is, hogy az egész egy látomás, nem tudjuk valóságos-e a történet, vagy csupán a főhős álmát látjuk? Irodalomtörténeti érdekesség egyébként, hogy a művet szerzője annak idején olvasásra, és nem színpadi megjelenítésre szánta.
Szandtner Anna és Polgár Csaba
A mostani Örkény Színház-beli előadást Asher Tamás rendezésében látjuk. Peer a ki vagyok énre? keresi a választ. Kimozdul otthonából, és a világban méretteti meg magát. Semmiben nem hisz, csak a pillanathoz alkalmazkodik. Vannak emberek, akik az igaznak tartott utat követik, és vannak olyanok is, – mint Peer Gynt – aki mindenütt, mindenkinek hazudik még magának is. Mégsem válik számunkra soha ellenszenvessé, vívódásai, a nehézségekkel való küzdelmei, álmaiban való hite emberivé varázsolja előttünk. Ha talán nem is azonos nézeteket vallunk, megértőek és elfogadóakká válunk vele szemben.
Ebben nagyban segít minket a főhős szerepében látható Polgár Csaba játéka is. Alakításával – amellett, hogy embert próbáló, hiszen gyakorlatilag három órán keresztül folyamatosan színpadon van – olyan érzetet kelt, mintha egy monodrámát láthatnánk. Végig visz minket magával, s alakjába bújva nem kívülről látjuk a történéseket, hanem együtt szerepelünk vele.. Azt, hogy a színészi játék még jobban érvényesüljön, elősegíti a színpadi díszlet „csupaszsága is. A díszletek semmiről nem szólnak, így mindent jelenthetnek, a sokfajta jelentés egymásba alakulása pedig még pergőbbé teszi a darabot.
Kerekes Éva és Polgár Csaba
A nagyon sokáig Áprily Lajos fordításában játszott mű nyelvezete is megújult, Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa fordításában szólal meg a norvég drámaíró műve. A mostani fordítás nem csak közelebb áll napjaink beszélt nyelvéhez, de a tartalmi mondanivalót is árnyaltabbá teszi, így nyugodtan mondhatjuk, mást láthattunk a színpadon mint eddig. Az pedig ízlés kérdése, kinek melyik tetszett jobban.
Tölgyesi Tibor
Fotó: Gordon Eszter
Henrik Ibsen
Peer Gynt
Fordította: Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa
Peer Gynt: Polgár Csaba
Áse: Kerekes Éva
Solvejg: Szandtner Anna
Rendezte Asher Tamás
Örkény István Színház Budapest versenydarabja a POSzT-on