Mágnás Miska a Hevesi Sándor Színházban

A Vas megyei lovászfiúból lett úr, és a grófnő szerepébe bújt cselédlány, valamint az átejtett nemesi társaság mulatságos történetét először 1916-ban mutatták be, azóta is nagy népszerűségnek örvend, köszönhetően az 1949-ben készült, Keleti Márton rendezte film sikerének és persze a remek melódiáknak is. Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor operettjét a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Harangi Mária állította színpadra.

A cselédlány és a lovászfiú, Marcsa és Miska, a jóravaló, okos szegények, a nép egyszerű gyermekei. Baracs, a vasútmérnök, a haladó szellemű, fiatal értelmiségi generáció képviselője. Rolla, az öntudatos, családjával szembeszálló grófkisasszony. A beszélő nevű Korláthy gróf és neje, egyenesen szívtelen, buta gazdagok, a majomkodó, rangkórságban szenvedő sznob arisztokraták. Az operett-társadalom klasszikus rétegződése.

Persze mindenki elkívánkozik a maga helyéről. Könnyen átélhető, szerethető emberi tulajdonság és kitűnő alapötlet ahhoz, hogy fenekestül felforduljon a világ. Egy kis féltékenység, csöppnyi rivalizálás, a megépítendő vasút körüli mutyizás, a szerelmesek egymástól való tiltása… Úgy kuszálódnak a szálak, hogy lassan senki sem az már, mint akinek mondja magát, a végére senki nem hisz már senkinek. Közrendű és arisztokrata, úr és család úgy összekeveredik, hogy az ember azt sem tudja már, ki volt itt a szegény, ki a gazdag, a buta, az okos… Miska egy estére frakkot ölthet és beléphet abba világba, ahová eddig sohasem. Egyszerre a jelmez alatt az ember is megváltozik. Fecseg, megaláz, megcsal, lenéz, leckéztet, de főleg botrányt kavar, s leleplezi a múlt ködös titkait és álszent erkölcseit.

– A Mágnás Miska ismert mű, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, a legtöbb nézőnek határozott képe van róla – fogalmazott Harangi Mária, az előadás rendezője – Ez eleve feladatot, rizikót jelent, hiszen vagy találkozik az elképzelése azzal, amit lát, vagy csalódik benne. Az is kihívás, bár tényleg szórakoztató, színes, jó zenékkel operáló ez a darab, hogy megtaláljuk benne azt a gondolatot, ami miatt talán kicsit komolyabban is vehetjük. És bizony az, hogy emberek külső jegyek alapján kiközösítenek maguk közül vagy nem fogadnak be maguk közé valakit, más közegbe vágyódnak, mert elégedetlenek az életükkel, sokszor tragikus élethelyzeteket szül. Nyilván kifordítva, fricskázva, nevettetve, de tulajdonképpen erről szól a történet.

 

Az előadás szereplői:

 

Korláthy gróf: Balogh Tamás, Stefánia, a felesége: Czegő Teréz, Rolla, a lányuk: Benedekffy Katalin vagy Debrei Zsuzsanna, Nagymama: Mester Edit, Baracs István: Bot Gábor vagy Bakos-Kiss Gábor, Pixi gróf: Kiss Ernő, Mixi gróf: Szakály Aurél. Miska: Hertelendy Attila, Marcsa: Foki Veronika vagy Lőrincz Nikol, Eleméry Tasziló: Andics Tibor, Leopold főkomornyik: György János, a Cigány: Katona Kornél.