Szeptember 3-án ünnepélyes keretek között került sor az Operettszínházban – az évadnyitó társulati ülés után – az immár évente visszatérő eseményre, a Honthy-díj átadására. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár asszony. Rövid beszéde után Kiss-B. Atillla szólt a társulat tagjaihoz, illetve a megjelent vendégekhez, majd következett azt est legjobban várt része, a díjak átadása, amiket a következők érdemeltek ki:
Dolhai Attila lett Az Évad Legjobb Férfi Főszereplője, a Carmen című előadásban Garcia szerepének megformálásáért.
Dancs Annamari lett Az Évad Legjobb Női Főszereplője, a Carmen című előadás címszerepének eljátszásáért.
Erdős Attila lett Az Évad Legjobb Férfi Karakterszereplője, Az Orfeum mágusa című előadásban Lazarovits Zdénkó szerepének megformálásáért.
Széles Flóra lett Az Évad Legjobb Női Karakterszereplője, a Carmen című előadásban Katarina szerepének eljátszásáért.
Az Évad Alkotója Berzsenyi Krisztina, Az Orfeum mágusa című előadás jelmezeinek megtervezéséért.
A Backstage díjjal Bodor Ákos világítástervező, fővilágosító-helyettes munkásságát ismerték el.
A posztumusz Honthy-díjat Vadász Zsolt emlékére Lukács Anita, a nemrégiben elhunyt művész özvegye vette át.
Széles Flóra művésznő a következőket nyilatkozta a megtisztelő kitüntetés átvétele után:
– Az Operettszínházban korábban is kaptam már díjakat – Bársony Rózsi gyűrű, Az éved musical színésze, A marsallbot – de most először vehettem át a Honthy-díjat. A felsorolt korábbi díjak odaítélésében elsősorban a vezetőség szava volt a döntő, most viszont – ahogy tudom – a díjalapító Eleni Korani, a Honthy-díj bizottság hozza meg a döntést az odaítélésről illetve a díjazottakról.
Bár a díjat alapvetően a Carmenben nyújtott alakításomért érdemeltem ki, de biztos vagyok benne, hogy az is számított a döntésnél, hogy az egész évadban milyen szintű művészi tevékenységet végeztem. A karakterszereplő kategóriában lettem díjazott, aminek nyilván az az oka, hogy ebben az évadban kimondott főszerepem nem volt, a Carmenben is a címszereplő mellett ugyan egy nagy szerepet – Katarinát, a polgármester lányát – de nem főszerepet alakítok. Érdekesség, hogy Az orfeum mágusa című darabban is karakterszerepet játszom – Ábrándy Bellát, az ifjú dívát – emiatt is kaptam jelölést, de végül a Carmenbeli szerepem miatt kaptam meg a díjat.
Meglepetésként ért, amikor kiszólítottak a színpadra, ahol egy gyönyörű virágcsokrot, egy kisplasztikát, illetve pénzjutalmat is átvehettem, de természetesen nekem mindennél fontosabb az a megítélés, amivel ez az alapvetően nem szakmai zsűri, a Honthy-díj bizottság a munkásságomat méltón elismeri.
Erdős Attila szintén nagy megtiszteltetésként éli meg, hogy a díjat átvehette:
– A Honthy-díjat idén először kaptam meg. Az ilyen formában való elismerés megerősíthet minket – színészeket, énekeseket – abban, hogy a „helyünkön vagyunk,” amikor színpadra lépünk. Ez inspiráló és rávilágíthat, hogy érdemes volt ezt a nehéz, de szép szakmát választani. Szeretek azzal a tudattal kilépni a takarásból, hogy a közönség valami plusszal távozik majd este. Kacag egy jót, tanul a történetből vagy egyszerűen csak kiengedi a fáradt gőzt. Alapvetően operaénekesnek tartom magam, így nagy öröm számomra, hogy színészi mivoltomban is elismernek.
A Honthy-díj engem érintő kategóriája az Operettszínházban frissen bemutatott operettek és musicalek karakterszerepeire koncentrál és választ egy – a játékában kiemelkedő – hölgyet és urat. A múlt évadban rám esett a választás Lazarovits Zdénkó szerepéért melyet az Orfeum mágusában játszhattam. Sajnos az esti díjátadón nem tudtam részt venni, magam helyett egy kis vicces videó üzenetet küldtem, amin úgy tudom jót nevetett a társulat.
Nagy öröm operákban, operettekben énekelni, olykor a musical is megkörnyékez, de utóbbiban igyekszem csak akkor részt venni, ha az adott szerep/dal megengedi a kevert már-már operai hangképzést, mint például a Hegedűs a háztetőn-ben Szása éneke a kocsmajelenetben. Üdítő kivétel volt néhány éve a Rozsdalovagban található Koksz, a sárkány szerepe, mely túl aranyos volt ahhoz, hogy ne vállaljam el. Ha választhatnék egy musicalt, talán a La Mancha lovagjában próbálnám ki magam, de csak ha beleöregedtem Don Quijote szerepébe.
Jó érzéssel érkezem mindig az Operettszínház színpadára, csodás pillanatok kötnek hozzá, szeretem a társulat rezgéseit és boldogan vetem bele magam ismét a munkába, februárban ugyanis a Cirkuszhercegnő bemutatójára készülünk Homonnay Zsolt rendezésében és már izgatottan várom eme új kihívást.
Tölgyesi Tibor