Könnyű léptekkel a színpadon
Az egri színházban 2008 óta működik tánctagozat; 2011-ben alakult újjá, Topolánszky Tamás vezetésével, a 11 tag szerves része a színháznak. Nem csak kiegészíti, hanem új színnel is gazdagítja, az előadásokat.
Idén a tagozat vezetőjét a legjobb koreográfusnak választották a Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon. A titok talán a szorgalmas munkában, a szakmai felkészültségben, a korlátlan bizalomban, és a senkitől nem befolyásolt művészi szabadságban rejlik. Az eredmények azt mutatják, ezek együttese meghozta a kívánt sikereket.
– Tanít a Táncművészeti Főiskolán, évekig táncolt a legsikeresebb társulatoknál. Mi hozta Egerbe?
– 1991-ben végeztem néptáncművészként a Táncművészeti Főiskolán. Majd alapítója voltam a Szegedi Kortárs Balettnek, ahol 2001-ig táncoltam. Utána a grazi operába szerződtem Ausztriába, ott voltam szólista 5 évig. Majd hazatértem, s itthon újabb öt év következett az Experidance-nél, ahol táncmesterként dolgoztam. Ekkor már a Táncművészeti Főiskola óraadó moderntánc tanára voltam, jelenleg adjunktusként tanítok itt. 2011-ben kért fel Blaskó Balázs, hogy vezessem a tánctagozatot Egerben, aminek örömmel tettem eleget, hiszen ez a fajta feladat új kihívás volt az életemben.
– Hogyan kapcsolódik össze a GG Tánc Eger a színházzal?
– A GGTánc Eger az egri Gárdonyi Géza Színház része, amellett, hogy segíti a zenés produkciókat, egész estés koreográfiákat is létrehoz. Évente két önálló bemutatóval jelentkezünk, és természetesen szintén részt veszünk azokban a zenés darabokban, amely táncosokat igényel. Nagyon izgalmas kapcsolat alakult ki a színészek és a táncosok között.
Több előadásunkban kaptak már szerepet, szívesen dolgozom velük. A színészeknek bár folyamatos tánctréningjük nincs, egy-egy színházi darab kapcsán azért fontos, hogy képezzük őket. Jó példa erre, a most bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical, amiben olyan jól sikerült a közös munka, hogy csak az avatott szem veszi észre, ki a táncos, és ki a színész.
Alapvető célom, hogy a táncosok és a színészek egységet alkossanak egy előadásban. Funkció nélküli táncbetéteket, táncszámokat nem akarok létrehozni. Egy olyan színpadi megjelenést szeretnék, amiben bár mindenkinek megvannak az egyéni feladatai, mégis homogén, nem különülnek el élesen egymástól a táncművészek és színművészek.
– Kikből áll a tagozat?
– Táncosaink nagy része a Táncművészeti Főiskolán végzett. A 11 tagból kilencnek felsőfokú végzettsége van, tehát teljesítik a nemzeti színházi kategória követelményeit. Bár az ország különböző pontjairól jöttek össze, most mindenki Egerben él. A tánctagozat vezetése mellett vannak önálló estjeink, amelyeknek a koreográfiáját én készítem. A napi munkában állandó segítségem Pintér Lotti balettmester, de hazai és külföldi vendégtanárok is segítik táncosaink képzését és előrehaladását.
– Fiatal a tagozat társulata. Mennyire lehet őket itt tartani, Egerben?
– Állandó tagokkal dolgozunk, már két éve. Nemzetközi műfajról lévén szó, lehetnek mozgások, hiszen ez része a szakmánknak. Sőt örülök, ha egy-egy művészünk tréningen vesz részt vagy meghívást kap egy produkcióra külföldön. Ezzel is tanul, és gazdagítja a mi munkánkat is.
Együttesünk szerkezetileg 4 férfi és 4 női táncművészből áll, így mind a szóló feladatokból, mind a karmunkából mindenkinek állandóan ki kell vennie a részét. Próbálok figyelni arra, hogy igazságosan osszam ki a feladatokat. Fontos az állandó motiváció fenntartása és az ez által kialakult egészséges versenyszellem építő erejének kiaknázása. Alapvetően egy olyan szakmáról beszélünk, ahol arányában egy hosszú tanulási folyamatot, rövid karrier követ. Az, hogy mennyi ideig táncolhat valaki, teljesen személyfüggő. 40-45 éves korig jó tréninggel magas színvonalon űzhető, de vannak extrém példák is. Ez előír bizonyos dolgokat pl. a táplálkozásban, de a napi 8-10 órás gyakorlás mellett nincs szükség más kiegészítőkre. A tánc nem csak művészet, de életmódot, szemléletet is jelent, ez a számunkra oly gyönyörű hivatás.
– A társulat milyen stílust képvisel?
– Természetesen professzionális tánc nem létezik klasszikus balett bázis nélkül. Nálunk – a színházi feladatok miatt – széles az a paletta, amelyen táncművészeink technikai tudásukat bizonyíthatják. A balettől sem ijednek meg, a kortárs technikától egyre inkább pallérozódnak, és mellette van egy olyan néptánc alapjuk, ami bárhol használható, és könnyebbé teszi más stílusok elsajátítását is. Kialakulóban van az együttes stílusa, mellyel szeretnénk olyan védjegyet létrehozni, ami a sajátunk. Szeretném, ha ez érthető, színes, sokoldalú, mégis gondolatébresztő lenne, s állandó magas színvonalú előadások létrehozását jelentené.
– Az évad utáni „nyári szünetet” is munkával töltötték. A táncos számára jó, ha ilyen mozgalmas az élet?
– Nemcsak Egerben lépünk fel, máshol is. Idén nyáron a Miskolci Opera Fesztivál nyitóelőadásaként láthatta a közönség Bartók: A fából faragott királyfi című táncjátékot a GG Tánc Eger és a Miskolci Szimfonikusok közös előadásában. Megjelentünk a Volt Fesztiválon, a Szarvasi Víziszínpadon, és a békéscsabai Ibsen-központban is. Ezen kívül, a táncosaim a színházon kívül is számos produkcióban részt vettek Egerben. Mondhatom sűrű volt a nyári programunk. A munka, a sikerek mindig motiválnak is. Idén októberben pl. másodízben rendeztük meg az Egri Stúdiószínházi Táncfesztivált. Minisztériumi és önkormányzati segítséggel hívtunk meg nyolc együttest, bemutatva a hazai táncpalettát. Ebben a hónapban 19 színházi előadásunk volt, és közben új, saját darabokra is készültünk, egy hónapon belül három bemutatóval vártuk a közönséget. Szerepeltünk A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musicalben és a Holle anyó mesedarabban. Moliere: Képzelt beteg-e
nyomán készítettünk Grecsó Zoltánnal egy táncjátékot. Ezen kívül készülünk a Csongor és Tünde bemutatójára, majd tavasszal Jenna Jalonen koreografálja a Négy napló, egy vers darabot. Ez és a Képzelt beteg tisztán táncelőadások. Új produkcióink mellett tavalyi repertoárunkból látható még a Moulin Rouge, – amit jómagam írtam – ezt december 11-én a MÜPA-ban is játsszuk Budapesten.
Folyamatosan keressük az egyensúlyt a kísérletezés és a populáris darabok között. Hiszen egy vidéki színháznak népszínházi küldetése van, igyekszünk valamennyi korosztálynak és közönségrétegnek valami újat, értékeset adni.
Tölgyesi Tibor