Kodály + Depardieu

Két előadást tartottak hétvégén Kodály Zoltán Háry János című daljátékából a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az előadás kétségkívül legnagyobb attrakciója Gerard Depardieu fellépése volt.

Tizenöt évvel ezelőtt láthatta utoljára a Szabadtéri Játékok közönsége Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. A nagyotmondó obsitos történetéből született, a magyar népdalra építő opera már 1938-ban szerepelt a Szegedi Szabadtérin. 2014-ben augusztus 1-jén és 2-án került színre a fesztiválon az emblematikusnak számító darab. Az operai szerepekre a műfaj ismert művészeit, míg a prózai szerepekre ismert és népszerű színművészeket kért fel a fesztivál. Háry Jánost Hommonnay Zsolt az érte küzdő Örzsét Bordás Barbara játszotta-énekelte, mindketten a Budapesti Operettsznház tagjai. Az öreg Háryt a szegediek kedvence, Király Levente adta, a császári családot Bodrogi Gyula, Kalocsai Zsuzsa és Bucsi Annamária formálta.

A rendező Béres Attila szerint Kodály Zoltán műve a magyar színháztörténet legizgalmasabb próbálkozása arra, hogy bemutassa, milyen “az igazán rólunk és nekünk szóló darab”. A daljáték zenéje csaknem 70 tagú zenekarral megszólaltatva pedig igazán lenyűgöző – fogalmazott a művész, aki 2009-ben a Cigányszerelem, majd néhány évre rá a Valahol Európában rendezőjeként aratott sikert a fesztiválon.

Bordás Barbara és Homonnay Zsolt

Az előadás díszletét Cziegler Balázs, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezte, a koreográfiát Juronics Tamás álmodta meg. A hatalmas, csaknem ezer négyzetméteres színpadon álló díszlet központi eleme egy 12 méter magas és 16 méter széles kártyavár. A rendező a nézőkre bízta annak megfejtését, mit is jelent, hogy egy kártyavárban játszódik a darab.

A közönség fokozott érdeklődéssel várta Gerard Depardieu színpadra lépését a második felvonásban. A félórás prózai szerepben a színész élőben is megmutathatta komikusi vénáját Napóleon szerepében. A színész négy napot töltött a produkcióval: megnézett egy teljes összpróbát, következő nap egész nap próbált, a következő két nap pedig már az előadásoké volt. Mondatait egy, a történetbe beépített tolmács fordította magyarra. A francia sztár elismeréssel szólt magyar kollegáiról.

A francia filmsztár életrajzából tudni, véletlenül került kapcsolatba a színházzal. Egy szociális munkás ajánlotta neki a színjátszást, hogy megmentse a teljes elzülléstől. Az ifjú azonnal átadta magát az új passziónak. Jean-Laurent Cochet színitanodájában folytatott tanulmányokat, tagja volt Romain Bouteille 1969-ben alapított társulatának, a Café de la Gare-nak. A kabaréból egyenes út vezetett a filmezéshez, első szerepét a vásznon 1970-ben játszotta. A huligán-csirkefogó szerepkör mindvégig végigkísérte pályáját, de ügyesen lavírozott a művészfilmek, komédiák és kosztümös történelmi filmek között. Legsimeretbb mozifilmjei közé tartozik a Huszadik század, a Balfácán, a Cyrano de Bergerac, a Zöld kártya, 1492 – A Paradicsom meghódítása és az Astérix és Obélix.