Játékszín 2.0: két színház egy helyen

Hónapról hónapra egyre nagyobb fordulatra szeretne kapcsolni az október 30-án újra nyílt Játékszín. Két korábban bezárt színház – a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín produkcióit játsszák tovább saját erőből, céljuk, hogy továbbra is színvonalas, szórakoztató teátrum működjön a Teréz körúton. Az újraindulást beharangozó sajtótájékoztatón Németh Kristóf igazgató reagált a kényesebb, velük kapcsolatos hírekre is, miszerint a magánvállalkozásuk pályáztatás nélkül és a piaci ár alatt jutott hozzá a színház üzemeltetéséhez.

A színházcsinálók nagy energiával vetették bele magukat a munkába: jelenleg a szerződéskötéseknél tartanak, lehetőségeikhez képest elkezdik felújítani az elavult eszközparkot és hónapról hónapra több előadást tartanak, tavasszal már havonta 15-20-at.

Image
Németh Kristóf igazgató

November második felétől rendszeresen játszanak előadásokat a két színház korábbi repertoárjából, abban a hónapban műsorra kerül az Édes bosszú, a Liselotte és a május, a Mr. és Mrs. és a Lefelé a hegyről című darabok. Érkeznek a két teátrumban megkedvelt színészek, többek között Vári Éva, Hernádi Judit, Andai Györgyi, Tímár Éva, Gálvölgyi János, Hajdu Steve, Szilágyi Tibor, Kökényessy Ági, Gallusz Nikolett, Pindroch Csaba, Verebes Linda, Balikó Tamás, Dobó Kata és Rátóti Zoltán.

Image

A négyfős magánvállakozás – amelynek Németh Kristófon kívül tagja Bank Tamás, Szűcs Attila és dr. Metz Alexandra is – a Budapesti Kamaraszínház 13 előadásának eszközparkját vásárolta meg, hangsúlyozták: piaci áron. Amint megegyeznek az alkotókkal, úgy kerülnek újra műsorra ezek a produkciók – sőt, tavasszal saját bemutatót is terveznek.

Image
dr. Metz Alexandra, Bank Tamás, Németh Kristóf és Szűcs Attila

A működésüket több forrásból kívánják finanszírozni: a jegybevételeken és a szponzori, pályázati forrásokon túl a társasági nyereségadóból (TAO) is számítanak bevételre. A jogszabályok lehetővé teszik ugyanis, hogy a nyereséges cégek az állami költségvetés helyett a színházaknak fizessék be adójuk egy részét.

Az eseményen az újságírói kérdések a színház vásárlásának körülményeire irányultak. Németh Kristóf elmondta, akkor jelentkeztek vételi szándékukkal a színházat üzemeltető nonprofit kft-re a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, amikor a cég már végelszámolás alá került. Szerinte egy csődbe jutott vállakozásért és több tucatnyi munkahely megőrzéséért tisztességes 3,1 millió forintot kifizetni. Nekik nincs dolguk azzal, hogy a Játékszín több korábbi, névtelen munkatársa feljelentést tett a Vagyonkezelő ellen.

A színházvezető hangsúlyozta: a vételár csak töredéke a kiadásaiknak, hiszen örököltek 10-12 millió forintnyi tartozást is, ami TB-elmaradásokból, szerzői jogokból, energiaszámlákból és a ház közös költségéből áll össze. Emellett szintén milliós tétel a színházépület bérlése, ráadásul az árat a terézvárosi önkormányzat éppen most készül emelni. Mindezek után arra számítanak, ez az évad el fog telni az örökölt adósságok ledolgozásával, csak a következő szezonban válhat nyereségessé a vállalkozásuk.

Balázsovits Lajossal azért nem terveznek együttműködést, mert a színház korábbi igazgatója úgy nyilatkozott, lezárta magában a Játékszín történetét.

Október 30., az újranyitás dátuma egyébként kerek évforduló  is egyben, hiszen 100 éve, 1912-ben ezen a napon nyílt meg a Ferenczy Kabaré az épületben. A jubileumra novemberben kiállítással készülnek az országos színházi intézettel.

Kép, szöveg:
Csicsely Zoltán