Életre kelt a Hargita Békéscsabán – Funtek Frigyes szemszögéből
A Békéscsabai Jókai Színház az ünnepek közeledtével mutatta be november 29-én Sütő András Advent a Hargitán című előadását, melyet Rubold Ödön Jászai-díjas színművész rendezhetett meg, aki már több alkalommal is játszott a Jókai Színház színpadán.
Az eredeti előadás nagy port kavart 1986-ban, ám 12 év alatt több, mint kétszáz alkalommal játszották a darabot. Zetelaki Gábor karakterét hárman játszották ez idő alatt; Bubik István, Funtek Frigyes és Rubold Ödön. A díszbemutató nagy sikert aratott a nézőközönség körében, itt sikerült szóra bírni Funtek Frigyest. Ritka pillanat, hiszen évek óta Franciaországban él, és ritkán van lehetősége itthon rendezni és előadást nézni.
– Milyen volt régen játszani Sütő András darabját?
– Nagyszerű volt játszani, kiváló színészekkel dolgozhattam együtt – Sinkovits Imre, Agárdi Gábor, Kubik Anna, Götz Anna és én játszottunk-, ez egy egészen különös csapat volt. Különleges volt először játszani az Advent a Hargitánt először a világon. Kevés más emlékem van róla.
– Most milyen érzésekkel állt föl a bemutató után?
– Ez „borzalmas” volt, több ok miatt is. Folyamatosan a könnyeimmel küszködtem az emlékek miatt. Azért is volt „meghurcoltatás”, mert csodálatosan játszottak. Láttam egy remek színházi előadást, ami egy egészen új történetet adott nekem. Attól volt más, hogy ők másképp adták elő. Fantasztikus dolog volt Szélyes Imrét látni, de ugyanúgy a többieket is, csak hozzá baráti szálak is fűznek. Ez ajándék volt a számomra. Az én barátom Rubold Ödön, akivel együtt kezdtük a pályát, megrendezte ezt a darabot, amiben szintén ő is Zetelaki Gábor szerepét játszotta, miután én disszidáltam. Az egész kör most bezárult.
Szőke Pál, Szélyes Imre Jászai-díjas
– Mennyiben volt más Czitor Attila Gáborja?
– Ő egy mai fiatalember, én egy akkor fiatalember voltam. Teljesen más, de nagyon jó. Gyakorlatilag minden mondatra emlékeztem. Nem tudtam róla, hogy ez ennyire megmarad az emberben. Ő egy teljesen más alkatú színész és ember, mint én vagyok. Jó volt, abszolút mai, hasonlított egy kicsit a fiamra.
Czitor Attila
– Összességében tehát meg van elégedve az előadással?
Gyönyörű volt a Rékát játszó Kara Tünde, sokszor emlékeztetett engem Kubik Annára, ami érthető, hiszen 100 előadáson át vele játszottam. Nagyon jó színésznő, szépen összefogott, tiszta az egész színészi játéka. Tiszta szívből gratulálok a barátomnak, Döncinek a szép rendezésért. Abszolút nem tévedt el, gyönyörűek a színészmozgatások, tisztán szólalt meg minden. A zenét szerettem, bár más dallamokkal játszottuk a régi időkben, a kaval (5 lyukú furulya) különleges élményt adott. Nagyon köszönöm az alkotóknak; és azt is, hogy itt lehettem. Igazi színházi, és emberi élmény volt.
Kara Tünde Jászai-díjas, Czitor Attila
– Mivel foglalkozik egyébként mostanában?
– Kétlaki életem már jó hosszú évek óta tart Franciaország és Magyarország között. Kint tanítok színpadi jelenlétet, színjátszást tanítok. Főleg táncosokkal foglalkozom, de közben az Olasz Színiakadémián is segítek. Emellett évente kétszer általában a Csiky Gergely Színház előadásait rendezem. Néha kicsit sok ide-oda utazgatni, de már megszoktam.
– Miért pont Kaposvár?
– Rátóti Zolival dolgoztam együtt ezelőtt öt évvel, meghívtam őt játszani Győrbe a Pygmalion főszerepére, aztán ő lett a kaposvári színház igazgatója. Ez már a negyedik rendezésem itt – Világszépe nádszálkisasszony, Szakonyitól az Adáshiba és az Amint a mennyben után, ez egy filmadaptáció volt. Jelenleg is épp bemutatóra készülök.
– Mégpedig?
– December 20-án lesz a kaposvári Csiky Gergely Színházban David Seidler A király beszédének bemutatója, ami nem a filmből készült, hanem a regényből írtak egy színpadi változatot ugyanabban az időben. Hüse Csaba fogja játszani a főszerepet (Bertie), Hunyadkürti István lesz a király, de ott lesz még Lecső Péter és Spindler Béla is.
Fotó: A-TEAM/Nyári Attila