Csínom Palkó és Csínom Jankó
Kuruc történet az Operettszínházban
Farkas Ferenc legendás Csínom Palkó című daljátékának újragondolt, felfrissített és maivá varázsolt változatát mutatja be a Budapesti Operettszínház. Az előadás egy színházi összpróba kerettörténetébe ágyazva mutatja be az eredeti művet, április 24-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatják be.
A közelgő premier kapcsán tartott rendhagyó sajtótájékoztatón adtak ízelítőt az alsópetényi Prónay kastélyban a készülő produkcióból.
Fény derült arra, mi is a ‘lóding’, honnan ismeri egymást Lehoczky Zsuzsa és a zeneszerző fia, hogyan fér meg egymás mellett a kuruc történet és a színházcsinálás problémáit feszegető keretjáték. A társulat tagjai felköszöntötték a születésnapját épp aznap ünneplő Oszvald Marikát, Kerényi Miklós Máté és Gömöri András Máté, alias Csínom Palkó és Jankó, no meg a kiváló néptáncosok ízelítőt adtak a kuruc virtusból.
Alsópeténytől mindössze néhány kilométerre található Romhány, ahol Rákóczi szabadságharc utolsó jelentős ütközete zajlott, melyben a császáriak súlyos veszteségeik ellenére végül megfutamították a jelentős emberfölényben lévő kuruc hadakat. A Csínom Palkó azonban egy győztes csatáról mesél, ahol a labancok szenvedtek csúfos vereséget.
– “A darab lényegében arról szól, mit gondolunk szabadságharcainkról, melyeket rendre elbuktuk. Hogyan viszonyulunk közép- európai létezésünkhöz, magyarságunkhoz és egymáshoz mi, akik itt élünk? A mi történelmünk nem igazán tapsos, de szép. Érdemes egy pillanatra átgondolni mindezt.” – mondta Kerényi Miklós Gábor, az előadás rendezője.
A keretjáték Lőrinczy Attila dramaturg fejében született meg, vagyis hogy egy hagyományőrző darab bemutatására kiírt brüsszeli pályázat részeként mutassák be Farkas Ferenc klasszikusát, megspékelve azzal a kitétellel, hogy a darabot nyugdíjas művészeknek és fiatal pályakezdő egyetemistáknak közösen kell előadniuk. Így az alkotóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy beszéljenek a jelenkori színházcsinálás gondjairól, pénzügyi nehézségeiről, a művészek közötti konfliktusokról, ideológiai, felfogásbeli különbségekről.
Az eseményt jelenlétével megtisztelte Farkas Ferenc külföldön élő fia, Farkas András, aki maga is zeneszerző, ismert komolyzenei szakember és karmester. Arról beszélt, hogy a Csínom Palkó szinte végigkísérte az életét. Ennek a műnek köszönheti, hogy megismerkedhetett Lehoczky Zsuzsával, aki a darab nagysikerű 1960-as Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott előadásában Katit játszotta. Az Operettszínház mostani bemutatóját az élet különleges ajándékának tartja, a napokban ünnepli ugyanis 70. születésnapját.
A műfaj nagyasszonyai, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika és Kállay Bori mellett az előadásban fontos feladatot kaptak a társulat meghatározó művészei: Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter, Faragó András, Csere László és Bardóczy Attila, valamint a színház fiatal tehetségei: Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Dancs Annamari és Lévai Enikő. A díszletet Gyartmathy Ágnes, a jelmezt Horváth Kata készíti.
Cs. Z.