Ádámok és Évák ünnepe – Arany János-balladákkal Szolnokon

Arany János-balladák alapján készült produkciókkal lépett a szolnoki közönség elé az Ádámok és Évák ünnepén 13 középiskola mintegy 200 diákja. A kedd esti bemutatkozás után szerdán a nézők mellett a zsűri is megtekinti az előadást.

A szolnoki Szigligeti Színházban hatodik alkalommal rendezték meg az idén a fiatalokat a színház világába elkalauzoló vetélkedőt, az Ádámok és Évák ünnepét.

A kezdeményezés egyik ötletadója, Kiss József, a színház művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: a témaválasztásról minden évben a pedagógusok döntenek. Egy kikötésük van, hogy az első rendezvény témája, Madách Imre Az ember tragédiája című alkotása négyévente visszatérjen, mert a program eredeti célja az volt, hogy e művel találkozzanak a fiatalok.

A vetélkedősorozat 2010-ben indult útjára Az ember tragédiájával, akkor egy-egy színt egy-egy csapat jelenített meg. A második évben a Biblia volt a téma, majd a magyar regék és mondák, a népmesék, most pedig Arany János balladáit viszik színre a gyerekek.

Kiss József elmondta: a feldolgozáskor egyetlen feltétel, hogy a jelenetek hossza – ha lehet – ne legyen több mint nyolc perc. Amikor tavaly, négy év után visszatértek Madách művéhez, akkor a diákok már szabadon kezelhették az anyagot, a feltétel csupán az volt, hogy legalább egy eredeti mondatnak el kell hangoznia a jelenetben.

Kitért arra, hogy az idén, a balladák esetében is szabad kezet kaptak a diákok, és azt is ők választhatták ki, hogy ki melyik balladát dolgozza fel. Mindenki másik mű alapján készíti produkcióját, így a közönség változatos előadást láthat.

A művészeti vezető elmondta: a keddi “főpróba” után a zsűri – amelynek tagja Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára, Fekete Péter, a Békéscsabai Színház vezetője, Rubold Ödön színművész és Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója – szerdán nézi meg az előadást.

“Ez nem verseny, hanem együttlét, ünnep” – hangoztatta Kiss József, hozzátéve: a kiemelkedő munka megbecsülésére azonban különdíjakat adnak át. A zsűri jutalmazza mindkét nemnél a legügyesebb főszereplőt, epizodistát és a legszebben beszélő szereplőt, valamint a legötletesebb megvalósítást, továbbá a legügyesebb csapatot.

Kiss József elmondta: Magyarországon már számos színház – köztük Debrecen, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Sopron, Keszthely, Dunaújváros teátruma, a budapesti Nemzeti Színház és József Attila Színház – megrendezi a Ádámok és Évák ünnepét.

Hozzátette: a tervek szerint tavasszal konferenciát szerveznek azoknak a pedagógusoknak és színházi szakembereknek a részvételével, akik tapasztalataikat meg akarják osztani egymással. “Szeretnénk, ha nemzeti mozgalommá válna az Ádámok és Évák ünnepe” – fogalmazott, hozzáfűzve: céljuk, hogy a Magyar Teátrumi Társaság tagjai összefogva országos, akár a határokon átnyúló programmá fejlesszék a kezdeményezést, intézményesült háttérrel.

Arról beszélt, hogy a programnak elsősorban pedagógiai jelentősége van, céljuk, hogy a fiatalok találkozzanak ezekkel a nagy művekkel, megismerjék a magyar kultúrát és megszeressék a színházművészetet.