A szeretet ölni is képes
Vastapssal köszöntötték a nézők az Újszínház Bubik István stúdiószínpadán bemutatásra került Gyurkovics Tibor darabot, a Kreutzer szonátát.
Férfi és nő viszonya, a szeretet és a féltékenység között őrlődő lelkiállapot bemutatása elevenedik meg a színpadon elemi erővel. Mi teszi olyanná az embert, hogy a végén még a legrosszabbat, a gyilkossá válást is vállalja. A teljes bizonytalanság, az állandó szerelemféltés előbb-utóbb felőrli az ember idegeit. Elveszti a kontrollt cselekedetei felett, megszűnnek számára a megértés és a békülés fogalmai, szeme előtt csak mardosó képek jelennek meg, míg végül ez az út tragédiához vezet.
Egy hosszú vonatút alatt egy fülkébe kerül férfi és nő. Mindketten áldozatai a sorsnak, szerelmi élete mindkettőnek zsákutcába jutott. Mindketten megölték párjukat, akit valamikor szerettek. De míg egyikük – a férfi – ténylegesen cselekedett, a nő a mindennapi apró, szemmel láthatatlan, csak lélekben ölő gyilkosságot választotta. Ők mélyen átélik és megértik a másik indítékait, feloldozást adnak egymásnak, a rendezés viszont nyitott kérdésként hagyja meg a nézőben, hogy elítéli, vagy felmenti őket.
Az alapötletet Tolsztoj műve adta, a helyszín, és a szereplők is az egykori Oroszországból kerülnek elénk. A mondanivaló, a kétségbeesett féltés, és az egymás iránti vonzalom megváltozásának a kérdése azonban annyira kortalan, és örökké időszerű, hogy bárhol, bármikor lejátszódhat(na) hasonló dráma.
A kisméretű színpad két részén zajlanak az események. Egyik oldalon a vonatfülkében, ahol Pozdnisevet a gyilkossá vált férj (Lux Ádám) idézi vissza rendkívül szuggesztíven a történteket Marija Fjodorovnának, (Timkó Eszter) a megértő, csendes de szintén boldogtalan asszonynak. A másik oldalon, a férfi lakásbelsőjében megelevenednek az elmesélt jelenetek, az egykori Pozdnisev (Szabó Sípos Barnabás) és felesége Jelizaveta Szergejevna (Kökényessy Ági) alakításában. A csábító Truhacsevszkij (Szarvas Attila) minden bajok (vélt, vagy valós ?) forrása, is itt kerül elénk. A két helyszínt a semmibe futó, szimbolikus vonatsínpár választja el egymástól.
Mira János látványban, Papp Gyula zenei aláfestésben remekelt, a végig feszült, izgalmas és elgondolkodtató légkör pedig, – a kitűnő színészi játékok mellett – Gaál Ildikó rendezésének köszönhető. A rendező személyét a színház vezetése, teljesen rendhagyó módon rendezői castingon választotta ki, és a darab megtekintése után biztosan állíthatjuk, hogy jól döntöttek. Reméljük, Gaál Ildikó a későbbiekben is kap lehetőséget rá, hogy hasonló színvonalas, értékes és elgondolkodtató színrevitelekkel estéről-estére egy ismeretlen világba repítse a közönséget.
Tölgyesi Tibor
Gyurkovics Tibor
Kreutzer szonáta
dráma két részben
Újszínház, bemutató november 15.

