Chioggiai csetepaté Debrecenben
Goldoni életművének egyik igazi gyöngyszeme A chioggiai csetepaté. A komédia nagymestere ezúttal Velencénél kevésbé elegáns helyszínt választ: egy halászfalut, Chioggiát. A falut egyszerű halászcsaládok lakják, a férfiak hónapokig a tengert járják, asszonyaikat, menyasszonyaikat, lányaikat, húgaikat pedig kénytelen-kelletlen magukra hagyják. Ahogy az már lenni szokott, a faluban − ahol minden harmadik nőre jut csupán férfiember − megindul a civakodás és perlekedés. Goldoni „kedvenc” helyszínén, a terecskén hamarosan megjelenik Toffolo, a sülttökárus, aki portékája mellett bókjaival is leveszi a lábáról a chioggiai fehérnépet.
Szerethető darab, mert hús-vér embereket látunk, önállóságra és megértésre vágyó nőket, a féltékeny, lobbanékony férfiakat, s szenvedélyes, mediterrán lüktetésű életet. A párkeresés rögös útjáról páratlan őszinteséggel és humorral beszél, s szerethető, mert van benne egy Chioggiában idegen, különös alak, egy jóságos ember, akinek nincs más vágya, mint hogy segítsen, az összekeveredett szálakat kibogozza. Bár lehetetlennek látja a vállalkozást, az emberek értetlenségét, mégis mindenáron akarja a boldogságot másoknak, és hogy őt magát befogadják.
A rendezőről:
A chioggiai csetepaté rendezésére Méhes László Jászai Mari-díjas (1993) színészt, rendezőt kérte fel a Csokonai Színház. Méhes Lászlót többnyire vidám, zenés játékokra hívják, hisz vígjátékai, musical-jei sosem az öncélú szórakoztatás jegyében születnek, hanem magas színvonalon szólaltatják meg a „könnyedebb” műfajt.
Méhes László tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskolán 1983-ban fejezte be. A népszerű művész 1981-től a Vígszínház tagja, de film- és tévészerepei révén is ismert, rendezései rendre sikereket aratnak. 2010-től a József Attila Színház igazgatója, ahonnan egy év múlva önként távozott. 2012-ben a Komáromi Jókai Színház főrendezője lesz, jelenleg pedig a Pécsi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója, rendezője.
Méhes László 16 évig tanított zenés mesterséget a Színház-és Filmművészeti Egyetemen.
„Meggyőződésem, hogy a játék a színész különböző, hiteles lelkiállapotainak sorozatán alapul, és hogy a színpadon az összes elem közül a legmeghatározóbb az akusztikus környezet. Ezért az a színész, aki vét az akusztikus környezet törvényei ellen, civillé válik. Tehát annak a bizonyos lelkiállapot-sorozatnak a modulációs pontjait az akusztikus környezet modulációs pontjaihoz kell igazítani. Ez egyszerűnek tűnhet, de valójában hihetetlenül nehéz. Mondok egy példát: ahhoz, hogy a sanzon, amit énekelsz hiteles legyen és valódi hatást gyakoroljon, egy meghatározott soránál kell sírnod. Ezt csak úgy tudod elérni, ha legbelül rendkívül flexibilissé válsz és kifejleszted a képességet, hogy előmozdítsd a megfelelő fizikai, illetve lelki reakciót akkor, amikor akarod. Kezdetben számolnod kell: egyre nevetek – szeretlek, négyre sírok – de te elhagytál. Mélyről kell megszületnie annak a belső tartalomnak, aminek a megnyilvánulása a nevetés, vagy a sírás.”
A debreceni előadás külön érdekessége, hogy Méhes László két egykori tanítványa, Mercs János és Mészáros Tibor is szerepet kapott a darabban. Mészáros Tibor szerint Méhes László „nagy pontosságot kér számon a próbafolyamatok során, nemcsak a formai elemekben, a már-már koreografikus, feszes előadásmódban, hanem a tartalomban is. Az a fajta rendező, aki emlékezteti a színészt, hogy legyen és maradjon színész. Már a főiskolai évek alatt nagy hangsúlyt kapott a „lelkiállapot felcímkézése”, azaz, hogy a színésznek minden mondatáról tudnia kell, hogy az milyen lelkiállapotban születik. Hasznos útravaló volt.”
SZEREPOSZTÁS
Libera
Varga Klári
Orsetta
Szűcs Kata
Checca
Krajcsi Nikolett
Pasqua
Majzik Edit
Lucietta
Szakács Hajni
Toni
Bakota Árpád
Fortunato
Mercs János
TittaNane
Mészáros Tibor
Beppe
Papp István
Toffoló
Pál Hunor
Canocchia
Vincenzo
Miske László
Jegyző
Vranyecz Artúr
Altiszt
Rózsa László e. h.
Fordította
Török Tamara
Koreográfus
Katona Gábor
Díszlettervező
Rózsa István
Jelmeztervező
Horváth Kata
Ügyelő
Sárkány Gyula
Súgó
Varga Nikolett
Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba
Rendező
Méhes László
Bemutató időpontja: 2015. április 17.

