Zenés tanulmány a nőkről
Újabb musical comedy a Madách Színházban
Retró filmből, Gyárfás Miklós klasszikusából a Madách Színház készít zenés vígjátékot, sok-sok nosztalgia slágerrel, Szente Vajk rendezésében. A bemutatót április 19-én tartják.
A szövegkönyv Szente Vajk munkája, aki amellett, hogy a színház egyik népszerű színésze, már rendezőként is bemutatkozott. Ő állította színpadra a körúti színházban a Betörő az albérlőmet, társzerzője a Csoportterápiának és a Poligamynak.
– Az új zenés játékok színpadra segítése főhangsúlyos dolog lett a Madách művészeti életében – fogalmazott Szirtes Tamás, a színház igazgatója, az előadást útjára indító sajtótájékoztatón a Táskarádió Presszóban. – Fontosnak tartjuk, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a nagy musicalek, világsikerek színpadra állításában megszereztünk, átplántáljuk az újonnan születő, új magyar darabokba. Ennek jegyében írtuk ki immár a második Madách Musical pályázatot is.
Szirtes Tamásnak főiskolai tanára volt Gyárfás Miklós, akit a dramaturgia, a drámaírás nagy mesterének tartották. A Butaságom története és a Tanulmány a nőkről klasszikussá válása is azt mutatja, mindent tudott a színházról, a filmről valamint a nőkről.
– Habár én nem éltem ebben az időszakban, izgalmas lesz az alkotótársaimmal elképzelni, milyen volt az élet és a szerelem a hatvanas években. Derű és szenvedély jellemzi a darabot – fejtette ki Szente Vajk.
A történet három házaspárról szól, melynek nő tagjai elhatározzák, hogy el akarnak válni a férjeiktől. Ezért felfogadnak egy fiatal ügyvédnőt, aki lázasan beleveti magát a munkába, esettanulmányokat végez, elemegy interjúra minden férfihoz is – akik sorra beleszertnek. Innentől kezdve a férfiak akarnak elválni már a nőktől.
A fiatal pár női tagját egyrészről Simon Boglárka formálja majd, aki egyre gyakrabban tűnik fel a Madách színpadán, másrészről Molnár Nikolett, a szolnoki színház tagja. A férjét ugyancsak kettős szerepőosztásban Németh Gábor és Puskás Péter adják. A tíz éve házasokat a filmben Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán formálták, most Polyák Lilla és Simon Kornél. A középkorú párt Szulák Andrea és Szerednyey Béla formálják. A fiatal ügyvédnőt Trecskó Zsófia játssza majd, akit a Madách saját felfedezettjének tekint. A filmet körbeöleli Darvas Iván narrációja, most Magyar Attila lesz a mesélő.
A díszletet Túri Erzsébet, a jelmezeket Igjatovits Kriszta, a koreográfiákat Túri Lajos és Szabó Anikó készíti.
A sajtótájékoztatón felidéztek számos nőkkel kapcsolatos aforizmát, íme néhány közülük:
Rejtő Jenő: A nő olyan mint egy költői hasonlat. Ha szép, az se baj, ha semmi értelme.
Molnár Ferenc: A nő olyan, mint a monokli. Elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember.
A nő olyan, mint a puncstorta. Szép is, édes is, de csak a Jóisten tuja, miből van.
A nő olyan, mint a hurrikán. Amikor jön, forró és heves, amikor távozik, viszi a házat és a kocsit is.
A nő olyan, mint az olimpiai érem. Egész életünkben küzdünk értük, aztán amikor megkapjuk, egész életünkben lóg a nyakunkon.
Az előadásban számos nosztalgiasláger felcsendül majd: Nem leszek a játékszered; Ádám, hol vagy?; Szeretni bolondulásig; Ami szívemen, a számon; Ha legközelebb látlak, Szeretni bolondulásig.
Cs. Z.