Vidéki Színházigazgatók Egyesülete: helyreállt a színjátszás rendje


Helyreállt a vidéki színjátszás rendje: újraindultak a színházak, és már a jövő évadot hirdetik meg – hangzott el a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete hétfői budapesti, a színházak helyzetéről tartott sajtótájékoztatóján.

A Nemzeti Színházban megrendezett eseményen a 20 éve alakult egyesület tagjai az elmúlt évek tapasztalatairól, a színházak számára is megterhelő járványidőszakról, a színházszakmai változásokról, trendekről, finanszírozási kérdésekről beszéltek.

Oberfrank Pál, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója elmondta: a pandémia után a legnagyobb kihívás számukra, hogy a közönséget újra bevonzzák a színházba.

Hangsúlyozta, hogy a vidéki színházakban komoly munka folyik, rangos előadásokat hoznak létre. Mint hozzátette, szeretnének létrehozni egy díjat a vidéki színjátszás nagy alakjai számára, hiszen vidéken is óriási életpályák vannak, a háttérszakmákban is.

Az elmúlt időszak eredményeit sorolva kiemelte a tao támogatások kivezetése után kialakított új többlettámogatási rendszert, amely stabilabb forrást biztosít a színházaknak, valamint azt, hogy az állam a helyi önkormányzatokkal a színházak közös működtetésében és annak feltételeiben 2024-ig megállapodott, így tervezhetővé vált az igazgatók számára a következő időszak.

A számukra fontos eredmények között beszélt a Lázár Ervin-programról is, amely minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.

Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban összesen 26 százalékos bérfejlesztés történt a színházakban, és megvalósult több vidéki színház rekonstrukciója is.
Felidézte, hogy a pandémia alatt zajló Köszönjük, Magyarország! program után a háború áldozatainak megsegítésére, Ukrajnából érkezett társulatok vendéglátására is kaptak támogatást.

Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója a sajtótájékoztatón egyedülállónak nevezte a magyarországi vidéki színházi struktúrát. Mint mondta, állandó társulattal rendelkező színházakról van szó, amelyek masszív alapjai a színházi életnek.

Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója – aki az elmúlt időszak kiemelten fontos pillanataként beszélt a kecskeméti teátrum nemzeti színházzá minősítéséről – hangsúlyozta, hogy a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének tagjai között nagyon szoros az együttműködés, és azért dolgoznak, hogy a vidéki színházakban dolgozó tehetségeket is elismertessék.

Oberfrank Pál az egyesület eredményeiről szólva rámutatott, hogy az kiemelt szakmai szervezet lett, és bekerülhetett a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsba, tavaly év elején pedig új honlapot is indított.