Vértestvérekkel indul az évad Sopronban

Új musical Böhm György rendezésében

Szeptember 24-én Willy Russell: Vértestvérek című musicaljével nyitja meg a 2011/2012-es színházi évadot a Soproni Petőfi Színház. Willy Russell, aki nem csak a szövegkönyvet, hanem a musical zenéjét és a dalszövegeket is írta, 1947-ben született Angliában. Mielőtt drámaíró, dramaturg és zeneszerző lett, női fodrász volt. Később alkalmi munkákból élt, miközben dalokat írt, amiket a helyi klubokban adtak elő, és némelyüket a helyi rádió is sugározta.

Egyik legismertebb műve a Vértestvérek (Blood Brothers), amit Angliába 1983-ban mutattak be, és rögtön elnyerte a Laurence Olivier–díjat a legjobb új musical kategóriában. Anglia után Ausztráliát is meghódította, ahol 1988-ban Mickey szerepét Russel Crowe játszotta. Alexandre Dumas: A korzikai testvérek című regénye ihlette Willy Russellt a mű megírására. De mi ihlette Böhm György rendezőt, hogy színpadra állítsa? A témához a Jászai-díjas művész Füge nevű kutyájának is volt néhány szava, majdhogynem ö vette fel a telefont:

– Maradj csöndbe Füge! Tudom, meg akarsz védeni, én is megvédelek téged – és a kutya elhallgatott. – Mi volt a kérdés?

– Hogyan jött az ötlet, hogy a Vértestvéreket megrendezze?

– Egyszer régen, azt hiszem 1986-ban, Pécsen láttam először ezt a musicalt. Már akkor felkeltette az érdeklődésemet. Úgy gondoltam, jó lenne megrendezni.

– Ezek szerint ez a vágya találkozott Darvasi Ilonának, a soproni Petőfi Színház igazgatójának szándékával, aki már három éve fontolgatta a musical színrevitelét. Az ő lelkében az 1993-as híres Józsefvárosi előadás hagyott mély nyomokat, amelyben a főbb szerepeket Rátóti Zoltán, Kerekes József, Váry Éva és Nemcsák Károly játszották.

– Igen, tudom. Örültem is Darvasi Ilona felkérésének. Én később Angliában is  megnéztem az előadást.

– És mi volt a benyomása róla?

– Nagyon tetszett, pedig díszlet alig volt. Hátul középen egy kivetítőn utcát és kétoldalt házakat lehetett látni. De annyira magával ragadó volt a történet, a zene és a színészi játék, hogy nem is hiányzott a díszlet. Itthon aztán megkértem Békés Pált a szövegkönyv- és Fodor Ákost a dalszövegek lefordítására.

– Röviden m  iről szól a történet?

– Egy szegénységben élő többgyermekes édesanya, Mrs. Johnstone – Papadimitriu Athina – ikreket vár, férje közben elhagyja. A magára maradt asszony egy gazdag házaspárnál, Lyons-éknál takarít, ahol viszont hiába várnak a gyermekáldásra, ezért Mrs. Lyons – Nyírő Bea – felajánlja, hogy az egyik ikret magához veszi, mintha ő hozta volna a világra. A titkot csak a két asszony ismeri, és hogy semmiképp ne derüljön ki, megesküsznek a Bibliára. A két fiú külön-külön nevelkedik, egyik gazdag, másik szegény környezetben, mégis találkoznak és összebarátkoznak, sőt vértestvéri szövetséget kötnek. A történet további folytatása az előadásban majd kiderül. A játékban kulcsfontosságú szerepe van a sorsnak és a babonának, a szegénységnek és a gazdagságnak, a családnak és a kapcsolatoknak. Ezeken a mély emberi érzéseken és bonyolult történeti labirintuson vezet át a narrátor – Földes Tamás –, aki időnként aktív szereplőjévé is válik a cselekményeknek. Az ikerpárt Sövegjártó Áron, Mickey és Kurkó József, Edward játsszák. Mindketten ugyanabba a lányba – Rárósi Anita – lesznek szerelmesek, ami ugyancsak befolyásolja sorsuk alakulását.

Időközben a kutya újra átvette a szót gazdájától, és türelmetlenül elkezdett ugatni.

– Füge azt mondja, hogy ne felejtsem el megemlíteni a család fontosságát a darab kapcsán. Erről jut eszembe, ideje vele is törődnöm, hiszen ő az én „családom”. Le kell vinnem sétálni.

Szaan