Újvilág Passió Kecskeméten

Zarándokhellyé válhat a hírös város

Újszerű kezdeményezést indít útjára Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, mellyel keresztény közösségeket és turistákat egyaránt vonzó, kultikus hellyé válhat Bács-Kiskun megye székhelye. Idén nyáron mutatják be elsőször az Újvilág Passió című nagyszabású, szabadtéri előadást, melyre ezentúl minden évben várják majd a közönséget.

A zenés produkcióban a színészek mellett százötven-kétszáz kecskeméti statiszta részvételére számítanak, a helyszín pedig a hírös város festői szépségű Arborétuma lesz. A készülő bemutatóról Cseke Péter igazgatóval, a darab társ-szerzőjével és rendezőjével beszélgettünk.

– Honnan jött az ötlet, hogy minden évben a Passiót játsszák az Arborétumban?

– Egy olyan nagyszabású szabadtéri rendezvényt szerettem volna létrehozni, amiért minden évben érdemes lesz majd Kecskemétre látogatni. Én magam már négy éve vagyok a városban, ennek ellenére csak most fedeztem fel az Arborétumot, melynek egy kéthektáros része az egyházé. Sajnálom, hogy nem előbb, mert tényleg csodálatosan szép! Bejártuk a helyszínt, és rátaláltam egy gyönyörű részre, a háttérben a műemlék Mária-kápolnával, amely tökéletesen megfelel arra, hogy bemutassuk a szenvedéstörténetet. Az Újvilág Passió című darabnak – melyet Kocsis L. Mihállyal közösen írtunk – van egy kerettörténete. Kevesen tudják, hogy az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai, a pálosok is ott voltak Kolumbusz Kristóf hajóin 1492-ben, amikor felfedezték Amerikát. Izabella spanyol királynő ugyanis százhuszonhat szerzetest kért Mátyás királytól a felfedező útra, azzal a feladattal, hogy tartsák a hajósokban a lelket, és terjesszék a hitet a távoli földrészen – ők úgy hitték, Indiában. A keretjáték tulajdonképpen a megérkezés,a partot érés története, amelynek alapvető konfliktusa, hogy a matrózok – vagy inkább a kalózok – kincseket rabolni jöttek, míg a szerzetesek kincset hoztak: a keresztény hitet, Krisztus igazságát. A bennszülöttek pedig félelemmel vegyes érdeklődéssel várják őket. A szerzetesek nekik igyekeznek elmesélni, bemutatni Jézus életének, halálának és feltámadásának történetét, és itt kapcsolódik a darabba az igazi passió, melyet szigorúan az evangélium szerint mutatunk majd be. Meg kell említenem azt is, hogy az evangéliumon kívül más vallásos műveket is felhasználtunk, többek között Giovanni Papini Krisztustörténetét, Francois Mauriac Jézus életéről szóló művét, valamint Claudel Keresztút című írását.

– Mikor lesz a premier?

– A próbákat májusban kezdjük először a színházunkban, majd június elejétől az Arborétumban folytatjuk, és június 8-án, illetve 9-én játsszuk a darabot. Az esőnap június 10-e. Bár a passiótörténet a húsvéti ünnepkörhöz kötődik, az időjárási viszontagságok elkerülése érdekében mindenképpen nyári produkcióban gondolkodtam. Ezért a jelenlegi tervek szerint úgy fogjuk meghirdetni, hogy minden évben június első hétvégéjén játsszuk Kecskeméten az Újvilág Passiót. Az idei lesz az első év, ezért szeretnék egy országos kampányt indítani, hogy minél több helyre eljusson az előadásunk híre. Biztos vagyok benne, hogy az évek során az előadások és a nézők száma is növekedni fog, mert sok embert vonz majd a darab, emellett kiváló turistacsalogató is lehet egy ilyen nagyszabású rendezvény.

– Kik játsszák majd a szerepeket?

– A nagyobb szerepekben a kecskeméti teátrum művészeit láthatja a közönség. Krisztus királyt Csémy Balázs, Pilátust Kőszegi Ákos fogja alakítani. De Körtvélyessy Zsolt, Kiss Jenő, Réti Erika, Hegedűs Zoltán, Fazakas Géza, Magyar Éva, Csombor Teréz, Pál Attila, Csizmadia László és Porogi Ádám is játszanak az előadásban. Ami kuriózum, hogy a kisebb szerepekre kecskeméti lakosokat várunk statisztának: százötven-kétszáz főt, hogy a tömegjelenetek igazán látványosak legyenek. Ezért a közeljövőben szereplőválogatást is tartunk, amelyre várjuk a színház és a passió iránt érdeklődő, vállalkozó szellemű kecskemétieket. A koreográfiát Lukács László, a Kecskemét Táncegyüttes vezetője készíti majd, míg a produkció zenéjének megírására az ismert szerzőt, Kövi Szabolcsot kértem fel. A jelmeztervező Kiss Bori, a díszletervező pedig Szlávik István lesz.

– Hogyan fogadta a város a kezdeményezést?

– Az Arborétumot fenntartó Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatójaeleinteattól tartott, hogy a díszletek, a próbák és a nézők felbolygatják majd ezt a fantasztikus, természeti helyet, megismerve terveimet azonban igent mondott. Felkerestem a Római Katolikus Egyház kecskeméti főplébánosát, Jeney Gábor atyát is, aki nyitott volt a kezdeményezésre, nagy örömmel fogadta az ötletemet. Az önkormányzat egyházügyi bizottságának ülésére is elmentem, hogy a képviselőkkel is ismertessem az elképzelésemet: ők is támogatásukról biztosítottak. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy egy város ilyen összefogást tanúsít azért, hogy itt minden évben passiót lehessen játszani. Egyébként létezik egy Nemzetközi Passió Szövetség is, aminek egy idő után mi is a tagjai leszünk, s ennek köszönhetően a későbbiekben más országokkal passió-előadásokat is cserélhetünk. Remélem, hogy ez az esemény tovább emeli az Arborétum és a már eddig is búcsújáró helyként működő Mária-kápolna vonzerejét, s Csíksomlyó, valamint Magyarpolány mellett Kecskemét is kultikus hellyé válhat.

Bera Linda