Új igazgató az egri színház élén

A Gárdonyi Géza Színház igazgatói pályázatára hárman jelentkeztek. A szakmai kuratórium Blaskó Balázs pályázatát 8 igen 1 tartózkodás mellett támogatta, Barta Dóra pályázatát 4 igen, 3 nem és 2 tartózkodás mellett nem javasolta. A harmadik pályázó 9 nem szavazatot kapott. Pályázatát visszavonta. A városi és megyei önkormányzat szakbizottsága rangsort nem állított fel. A megyei közgyűlés 8 igen, 2 nem és 5 tartózkodás mellett meghozott döntése szerint 2016 januárjáig Blaskó Balázs vezeti a teátrumot.

– Miért tartotta fontosnak, hogy pályázzon?

– A művészetek vonzásában nevelkedtem. Édesapám festőművész – pedagógus volt, aki 20 éven át vezette az egri Tanárképző Főiskola rajz tanszékét, idősebbik bátyám szobrász, fiatalabbik bátyám színész. Engem fiatal felnőtt korom óta a vizualitás és az emberi beszéd által megfogalmazható világ szintézisének kifejezése foglalkoztat. 40 éve vagyok a pályán, ebből 23 évet az egri Gárdonyi Géza Színházban töltöttem, az 1988/89-es első teljes évadtól közelről látom a teátrum működését. A Gali László, majd Beke Sándor által vázolt és követett színházeszmény az, amihez kötődöm. Az elmúlt tíz év – különösen az utóbbi két-három évet jellemző színházi vonulat – a változtatás szándékát, igényét vetette fel bennem. Ebből jött a szándék, hogy pályázzak.

– Felkészült arra, hogy egy intézmény vezetése szakmai, gazdasági és sok más szempontból is komoly felelősséggel jár?

– 1994 októberében alapítottuk meg művésztársaimmal, kollégáimmal cégünket, melynek működése, kihívásai, szervezési tapasztalatai sokrétűen felkészültté tettek. Megmérettem magam egy olyan közegben, ahol a művészeti szervezés, a gazdaságirányítás, a költségvetési, pályázati részvétel egyaránt jelen volt. Egy professzionális nyári szabadtéri színház alakult ki az Agria Nyári Játékokból.

– Milyen színházat szeretne?

– Szeretnék, mint alapértékhez, visszanyúlni – a korábbiakban „polgári”-nak aposztrofált – legnemesebb magyar és egyben európai színházi hagyományokhoz. Meggyőződésem ugyanis, hogy az itt fellelhető színházi értékek rehabilitációja revelatív újszerűséget sugározhat a mai, szabadosságba fulladt színházi agonizációval szemben.

Pályázatom címlapján ez a meghatározás áll: „Klasszikus-konzervatív értékeket tükröző, közvetítőeszközeiben modern, nemzeti népszínház.” Ebben fogalmaztam meg annak a színházeszménynek az esszenciáját, amit követni kívánok. Ez elsősorban megyei küldetést jelent. A színház Egerben működik, a támogatási alapokat a megye és a város közösen adja, a munkáltatói, fenntartói jogokat a megye gyakorolja. A kihívás is megyei jellegű. Az elmúlt időszakban alig volt arra példa, hogy térségünk településein megforduljunk. Szeretném, ha ez változna, speciálisan erre szánt produkciókkal megjelennénk Gyöngyösön, Hatvanban, Verpeléten és így tovább. Körül akarom járni a lehetséges fogadóhelyeket. Azon is gondolkodom, hogy Egerben is több helyszínen feltűnhetne a színház, esztrád, kabaré jellegű műsorral, önálló estekkel, zenés, irodalmi műsorokkal.

– A nemzeti jelleg miben nyilvánul majd meg?

– A műsortervben, darabválasztásban. Az első évadban kifejezetten magyar évadot tervezek: Sütő András, Márai Sándor, Páskándi Géza, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre darabjaival, s a zenés műfajban is hasonlóképpen: Huszka Jenő Mária főhadnagyára gondolok például, s musical esetében is nagy a választék, sok más mellett a Mária Evangéliuma is eszembe jutott. Szeretném a város katolikus szellemiségének megfelelően 2012-ben a Csíksomlyói Passió bemutatóját megvalósítani. A színház véleményformáló erő, a színházteremtés: véleményformálás. Szándékom, hogy ne levegőben hagyott kérdéseket, bizonytalanságot kapjanak a nézők, hanem határozott, nyílt, karakteres válaszokat.

– A gyereknek mit kínál a majd színház?

– Csukás István Ágacskáját zenés-táncos változatban szeretném színre vinni, támaszkodva a nagyszerűen működő tánctagozatunkra, illetve az Eltüsszentett Birodalom című film forgatókönyve alapján szeretnék egy érdekes, kedves, fogyasztható, átélhető előadást létrehozni.

Alapvető fontosságúnak tartom a gyermek- és ifjúsági előadások világos, közérthető, egyértelműen pozitív mentális üzeneteket közvetítő megformálását, bemutatását.

– A kapcsolat milyen lesz a közönséggel a reakciók, igények tekintetében?

– Harmonikus kapcsolattartásra igyekszem majd a közönséggel. Nem a nézőket kívánjuk a színfalak mögé csábítani, hanem mi megyünk elébük a településekre, iskolákba, így szeretnénk a színház nézőterére vonzani a megye színházat igénylő közönségét. Felkészítést adunk, s közönségtalálkozókra való meghívásnak is szívesen teszünk eleget a színház falain kívül. Reményeim szerint a kapcsolattartás segítői lesznek a pedagógusok, helyi képviselők.

– Hogyan lehet népszerűsíteni a színházba járást?

– Pártolható, szerethető, látogatható, közönségbarát színházat szeretnék az eluralkodó elitista, kilátástalanságot erősítő színházi megnyilvánulások helyett. Izgalmas, érdekes, vonzó szellemi közeget. A mindennapokat formáló színházbajárást újra meg kell valósítani.

Szeretném újra felvenni a kapcsolatot Marosvásárhellyel, Kassával, Gyergyószentmiklóssal, Újvidékkel, Szabadkával, és az ország más színházi műhelyeivel is. Előadáscserékkel, színészcserékkel, akár bérletcserékkel gazdagítani egymást. Nagyon széles skálája lehetséges az együttmunkálkodásnak. S nemcsak a behozható, hanem a ki nem adott forintok szempontja is fontos e tekintetben, hogy visszautaljak a gazdasági kérdésekre.

– Milyen összetételű társulatban gondolkodik?

– Erre később szeretnék részletesen válaszolni. A társulat minden tagjával őszintén el akarok beszélgetni, megnyerni őket az elképzeléseimhez. Minden tagnak további együttműködést ajánlok. A teljes társulat kialakulása után lehet pontos műsortevet csinálni. Dér András Balázs Béla-díjas rendező, Moravetz Levente, számos nagysikerű zenés produkció színpadra állítója, Balatoni Mónika, aki elsősorban dramaturg, mindenképp segítségemre lesznek. Szegvári Menyhért további jelenlétére, de például Beke Sándor munkájára is számítok. S én magam is szeretnék rendezni. Rendkívül Jó alapokra építhetek, meggyőződésem, hogy nagyrahivatott, tehetséges társulat van Egerben.

– Kívánunk munkájához sok sikert!

– A jókívánságok rám férnek, hiszen a munka neheze most kezdődik – bár a pályázati procedúra is erőt próbáló volt, de az igazi megmérettetés ezután jön! 

 

Bérczessy András