Ucsikakében és kacurában

Geszty Glória újabb arca

Minden a zalaegerszegi Japán Fesztiválon kezdődött: hatalmas fapapucsban, gyönyörű selyemkimonóban, fekete hajkoronával, rizspapír napernyővel betipegett egy törékeny színésznő a színpadra. Japán köszöntése és a japán líra remekeinek kétnyelvű tolmácsolása, apró mozdulatai és az elbűvölő japán zene a teaházak és a gésák világába röpítették a közönséget.

Másodszor a Ruttkai Éva Színház születésnapi rendezvényén, október 8-án találkoztam a produkcióval. Ilyenkor a művészek ajándékot hoznak, így kerültek a japán versek is a műsorba. Itt a színpad sem választotta el a kis gésát a közönségtől. Titkos mosolya, csodás öltözéke, apró mozdulatai már a bevonulásakor tapsot váltottak ki. A nézőket elbűvölte, ahogy a haikukban és tankákban mint kis hullámfodrokban a költőnők lelkének mélyét tárta fel.

Utána ebben az öltözetében maradt, társalgott. A kollégái is sorra gratuláltak. A Magyar Teátrum olvasói ismerőst fedezhetnek fel benne: Baracsi Kati egy éve írt róla „A mindig megújuló Geszty Glória” címmel. Megint újabb arcát mutatja?!

A műsor után rákérdezek egy presszóban:

– Nem volt ez túl nagy erőpróba?

– Nem. Hiszen a közönség szeretetét, elismerését már Zalaegerszegen elnyertem. Ma a szakmától is biztatást kaptam. Már a taps alatt a színház igazgatója, Szalai Zsolt odasúgta: „Ez nagyon szép volt!” Jólesett a kollégák, így Esztergályos Cecília, Géczy Dorottya, Pálos Zsuzsa gratulációja, hiszen nagyra tartom őket. Máris adtak egy-két tanácsot, ötletet. Szívből ölelt át Rák Kati, Bernát László és Marik Péter.

– Honnan támadt az ötlete? Mi fogta meg a gésákban?

– A sokoldalú művészi felkészültségük és a különleges szépségük. A gésa egyszerre színész, énekes, táncos, zenész, képzőművész. Mindezt ötvözi, mikor a vendégeket szórakoztatja. A gésa kiszakíthatatlan japán környezetéből. A művészetük lényegét mégis átvehetjük. Bennem mindig is volt törekvés a művészetek, színház, zene, tánc, vers és képzőművészet együttes művelésére akár pódiumon, akár a tévéműsoraimban. Most magamra vettem az öltözetüket is.

– Ez hiteles?

– Minden Japánból érkezett hozzá. Különösen értékes a kimonómra vett hosszú, ünnepi ucsikake vagy a női hajból készültkacura (paróka).

– Hogy érzi magát kimonóban?

– Már természetesen, kellemesen. Ha felveszem, magához alakít belülről is. De nem volt egyszerű eddig eljutnom. Sokat gyakoroltam a felvételét, az arcfestést. A magas fapapucsban, okobóban négy és fél hónapig tanultam a járást. Hitelességre törekedtem, hiszen a megjelenésük hagyományos harmóniája hozzátartozik a gésákhoz. De akkor elevenedhet meg, ha a belső gésaságot: a művészetük, kedvességük hatását is meg tudjuk teremteni.

– Segítették szakértők?

– Többen is. Elsősorban Vihar Juditnak, a japán kultúra nagy tudósának vagyok hálás a versek fordításáért és a műsor összeállításáért. Annyira eltalálta, mire hangolódik a lelkem. Pinczés István, a japán színművészet nagy ismerője pedig kitűnő rendezői tanácsokat adott a zalaegerszegi bemutató előtt. Ő éppen a Hevesi Sándor Színházban próbált, és maga is kjógen előadást hozott a fesztiválra.

– Tervei?

– Szalai Zsolt felkért, hogy a Ruttkai Éva Színházban november 18-án előadjam a műsoromat. Vihar Judit szorgalmazza, hogy máshol is lépjek fel vele. Szeretném segíteni, hogy jobban megszeressük e távoli, lélekben, gyökereinkben mégis közeli csodás kultúrát.

– A gésáknak külön nevük van. Hívhatjuk ilyen néven?

– Érdekes volt, amikor egyszer japánul festették le a nevemet, és mondták, hogy a Glória japán megfelelője Eiko. Azonnal megtetszett, hiszen mély benyomást tett rám A barbár és a gésa című film, amelyben Ando Eiko alakította a legendás gésát,Okicsit.  Tragédiáját Bertolt Brecht is feldolgozta a nemrég felfedezett Simodai Juditban. Pályámat a Koldusopera Pollyjaként kezdhettem, megkoronázná, ha ezt a Brecht-szerepet is eljátszhatnám.

Megmutatja a festett névjegyet. Átnyújtom önöknek is. Kedves Glória-Eiko, legyen sok sikere mindkét nevén!

Szigethy István

 

A TITKOK AJTAJA – a japán irodalom gyöngyszemei – Eiko gésa – Geszty Glória, közreműködik: Shaarijapán dal énekesnő. Szerkesztette és a versek többségét fordította: Vihar Judit, az ELTE Japán Tanszékének vezetője