Ősbemutató a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban

Benedek Elek meséiből kiindulva, Pesty-Nagy Kati rendezésében, Kocsák Tibor zenéjével és Miller Zoltán főszereplésével mutatja be kedden a Tűzrőlpattant Tündérország című családi musicalt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata.

Az ősbemutatón a Benedek Elek-mesék sajátos nyelvezetét, székely humorát megtartva, sőt hangsúlyozva, szituációit, sajátosságait megértve a színészek egy csodálatos utazáson vezetik végig a nézőt – mondta a színház szóvivője az MTI-nek.

Vajland Judit hozzátette: a szerzőpáros Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vett kölcsön nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, és ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül sok-sok meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el.

“Húsz éve itt van a fejemben az előadás terve, és körülbelül ugyanebben az időben tudatosult az is bennem, hogy ebből az anyagból zenés darabnak kell születnie” – idézte fel a darab keletkezésének előzményeit Pesty-Nagy Kati. Mint hozzátette, számára elképzelhetetlen volt, hogy más csinálja meg, másképp és más nyelven ezt a darabot: Benedek Elek ugyanis a dédnagyanyja, Benedek Huszár Anna testvére volt, és édesapja elbeszéléseiből sokat hallott a nagy mesemondóról.

Pesty-Nagy Kati szerint egyrészt ennek a darabnak “a mi nagyon szélesen értelmezett magyarságunkból, kultúránkból, néphagyományainkból, örökségünkből kellett építkeznie”, másrészt a külföldről kölcsönvett sémákat alkalmazó musicaldarabokat meghaladva komplex színpadi produkciót akart létrehozni.

“A darabban nem találunk rá teljesen egyetlen mese szálára sem, viszont megjelenik Benedek Elek formanyelve, szimbólumrendszere, egy többrétegű, sok-sok mesét összeszövő történetben. Nem lehet, és nem is állt szándékomban az, hogy külön-külön fel lehessen ismerni a meséket, ehelyett karaktereket, figurákat, formákat, meserészleteket vettem kölcsön. Így született meg ez a történet, amelyet Jégország nagy meséjének dramaturgiai szálára fűztem fel, és három főszereplő hatalmas tér- és időbeli utazását mutatja meg” – magyarázta Pesty-Nagy Kati.

A részletekről szólva hozzátette: a darab megírásában párhuzamosan dolgoztak Kocsák Tibor zeneszerzővel és a dalszövegekben közreműködő Wichmann Ákossal, “aki szójátékaival, fantasztikus humorával tette élővé a dalok szövegét”.

“Úgy gondolom, hogy a zene egy mestermű. Ahogyan és ahányszor megszólal a muzsika, mindig más és más, gyönyörű aláfestése mindannak, amit meg szeretnék jeleníteni a színpadon”- összegezte Pesty-Nagy Kati.

A Tűzrőlpattant Tündérország előjátékában megismerkedhetünk az időutazó Táltossal, akin keresztül megpillanthatjuk Nemproth és Tündér Ilama szent esküvését, nyomon követhetjük Hunor és Magor vándorlását az új haza felé, majd megérthetjük a székely és magyar nép testvéri mivoltát, a közös életfát, a közös gyökereket.

Ezt követően szintén a Táltos képességeinek köszönthetően már a mai világ idejében utazhatunk tovább, ahol a Hunorra és Magorra kísértetiesen hasonlító egyszeri székely és magyar legények párosának vándorútját követhetjük nyomon.

A darab főbb szerepeit Dánielfy Zsolt (Nemproth), Majzik Edit (Tündét Ilama), Miller Zoltán (Táltos), Sándor Dávid (Magor, Morgó János), és Beszterczey Attila (Hunor, Hamar Mózsi) alakítják.

Benedek Elek meséiből kiindulva, Kocsák Tibor zenéjével, Miller Zoltán főszereplésével készül a Csokonai Színház idei negyedik ősbemutatója, a Tűzrőlpattant Tündérország című családi musical.

Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vettek kölcsön a szerzők egyediségük és karakterességük okán is nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, s ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül sok-sok meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el kicsiknek éppúgy, mint családoknak, vagy éppen örökifjú nagypapáknak a debreceni Csokonai Színház színpadán, Pesty-Nagy Kati rendezésében.

A Benedek Elek-mesék sajátos nyelvezetét, székely humorát megtartva, sőt hangsúlyozva, szituációit, sajátosságait megértve a színészek egy csodálatos utazáson vezetik végig a nézőt.

Az előjátékban megismerkedhetünk az időutazó Táltossal, akin keresztül megpillanthatjuk Nemproth és Tündér Ilama szent esküvését, nyomon követhetjük Hunor és Magor vándorlását az új haza felé, majd megérthetjük a székely és magyar nép testvéri mivoltát, a közös életfát, a közös gyökereket. Ezt követően szintén a Táltos képességeinek köszönthetően már a mai világ idejében utazhatunk tovább, ahol a Hunorra és Magorra kísértetiesen hasonlító egyszeri székely és magyar legények párosának vándorútját követhetjük nyomon.

A mese önmagában is – mai szóval élve − hungarikumnak nevezhető, de az a tény, hogy Magyarország méltán egyik legelismertebb zeneszerzője, Kocsák Tibor jegyzi a darab dallamvilágát, olyan ősbemutatót garantál, mely országszerte hírét viheti ezen csodás történetek feldolgozását, mintegy kedvet teremthet az újraolvasás örömének is. 

Pesty-Nagy Kati számára közel sem idegen ez a világ, hiszen évtizedes terve volt ennek a feldolgozásnak a megteremtése, életre hívása, már csak családi elkötelezettsége okán is. Pesty-Nagy Kati dédnagymamája ugyanis az a Benedek Huszár Anna, aki Benedek Elek nővéreként látta meg a Napvilágot, s aki öccsét Huszár Anna című művének megírására ihlette. Így mondhatjuk, hogy a rendezőnő kötelességének érzi, hogy olyan módon,olyan mély ismerettel és alázattal készüljön el ennek a mesevilágnak a mai nyelven is hitelesen megszólaló zenés változata, mely mind zenei egységében,mind a székely világ, nyelvezet, humor teljes ismeretével, méltó módon gondozza és emeli új fénybe ezt a kulturális örökséget.

Részletek Pesty-Nagy Kati a Csokonai Színháznak adott interjúból:

„Húsz éve itt van a fejemben az előadás terve, és körülbelül ugyanebben az időben tudatosult az is bennem, hogy ebből az anyagból zenés darabnak kell születnie. Talán egy kis önzés is vegyült abba a gondolatba, hogy számomra elképzelhetetlen volt, hogy más csinálja meg, másképp és más nyelven ezt a darabot. Benedek Elek a dédnagymamám, Benedek Huszár Anna testvére volt. Édesapám elbeszéléseiből sokat hallottam róla. Egyrészt ennek a darabnak a mi nagyon szélesen értelmezett magyarságunkból, kultúránkból, néphagyományainkból, örökségünkből kellett építkeznie. Másrészt itthon a musical darabok alatt nagyrészt azt értjük, hogy a külföldről kölcsönvett sémákat kell alapul venni, ami hozhat ugyan a látványban, zenében álsikereket, de inkább revüformát teremt, mintsem komplex színpadi produkciót. Nem szeretnék ezzel senkit megbántani, hiszen ez egy nagyon nehéz műfaj, mégis úgy érzem, hogy lehet ennél többet is, jobbat is adni, ami a miénk.

„ A darabban nem találunk rá teljesen egyetlen mese szálára sem, viszont megjelenik Benedek Elek formanyelve, szimbólumrendszere, egy többrétegű, sok-sok mesét összeszövő történetben. Nem lehet, és nem is állt szándékomban az, hogy külön-külön fel lehessen ismerni a meséket, ehelyett karaktereket, figurákat, formákat, meserészleteket vettem kölcsön. Így született meg ez a történet, amelyet Jégország nagy meséjének dramaturgiai szálára fűztem fel, és három főszereplő hatalmas tér- és időbeli utazását mutatja meg.”

„ Kocsák tanár úr is rajongva szereti Benedek Elek meséit, így mikor számára is világossá vált, hogy tényleg meg fogom írni ezt a darabot, ő maga ajánlotta fel, hogy szeretne részt venni benne. Párhuzamosan dolgoztunk. A szövegben elég korán megmutatkozott, hogy hová kívánkozik dalszöveg. Ezek megírásában Wichmann Ákos volt az alkotótársam, aki szójátékaival, fantasztikus humorával tette élővé a dalok szövegét… Úgy gondolom, hogy a zene egy mestermű. Ahogyan és ahányszor megszólal a muzsika, mindig más és más, gyönyörű aláfestése mindannak, amit meg szeretnék jeleníteni a színpadon.”

A családi musicalt január 13-tól a Nagyszínpadon láthatják kicsik és nagyok, fiatalok és nagyszülők.