Tom Sawyer kalandjai a nemzeti gyermekszínházban

A Magyar Teátrum 2011 novemberében beszámolt a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház születéséről, aminek a Ferencvárosi Művelődési Központ adott helyet Budapesten a Haller utca 27. szám alatt. Egy gondolat, egy álom, egy hiánypótlás valósult meg ezzel a színházzal. Repertoárjuk széles skálán mozog, a kicsi gyerekektől kezdve a kamaszokig mindenki megtalálja a neki szóló előadást. A Tom Sawyer kalandjai kapcsán beszélgettünk a fő és címszerepet alakító Kurkó Józseffel, aki 2001 óta él Magyarországon.

– Nagyon örültem ennek a szerepnek, mert egy olyan tíz éves csibész gyereket kell megformálnom benne, aki mindenféle csintalanságot tervel ki. Gyerekkorom nagy emlékeit idézi vissza, amikor elcsavarogtunk otthonról, zsíroskenyeret majszolva a kertek alján bóklásztunk, fára másztunk, fociztunk, szóval mindenfélét kitaláltunk, amiért néha egy kis verést is kaptunk.

– Alapvetően benned van ez a csibészség?

– Igen, ezért is élvezem játszani Tom Sawyert, mert lehet benne huncutkodni. A partnerem, Bácsatyai Gergő, aki Tom félős barátját, Huckot játssza, nagyon sokban hozzásegített a karakter megformálásához. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Sok a szöveg, de hála istennek sikerült megbirkóznom vele, így már lubickolhatok a jól megírt történetben. Nem csak mi szeretjük játszani, de a gyerekek is nagy élvezettel nézik. Sok érdekes helyszínen játszódik a történet, ugyanakkor van egy láda, amiben a kincset rejtették el, és amikor ezt kinyitjuk, hatalmas fényesség árad ki belőle. Ilyenkor mindig azt halljuk, hogy a látványtól eláll a gyerekek lélegzete. Nagyon jó érzés.

– Van kedvenc jeleneted?– Sok van, de a legérdekesebb a gyerekek reakcióját tekintve a szerelmi jelenetem a Beckyt alakító Tébi Mártival, akinek elmagyarázom, hogy mit jelent jegyben járni, és hogy a végén meg kell csókolni egymást. Ennél a szövegnél a kislányok mindig fujjognak a nézőtéren. Persze aztán nem csókot, hanem puszit váltunk, mégiscsak tíz éves gyerekeket játszunk! Egyszer beszólt egy kisfiú a puszinál:

 – Idióta!

– Vajon mire mondta?

– Valószínűleg már tudta, mi a különbség a csók és a puszi között.

– A gyerekek a legőszintébb közönség.

– Igen és ebbe bele is izzadunk, mert komolyan játszunk nekik, ugyanakkor az előadás nagyon mozgalmas, fizikailag is megterhelő. Ugrálás, bujkálás, kúszás, mászás, verekedés, amit Bácsatyai Gergővel együtt koreografáltunk meg. Nem csak mi és a gyerekek élvezik ezt az előadást, hanem az őket kísérő felnőttek hangos kacagását is halljuk.

Ahogy Kurkó József csillogó szemekkel beszélt az előadásról, ahogy huncutul, csibészesen rám nézett, megértettem, miért őrá osztotta Nyírő Bea, a darab rendezője, Tom Sawyer szerepét.

Shirley