Tíz éves a Turay Ida Színház!
Tavaly november 11-én 10 éves lett a Turay Ida Színház. Mennyi mindent éltünk meg együtt 10 év alatt! Jót is, rosszat is. Szerelmek szövődtek, házasságok kötődtek, gyerekek születtek. Temettünk, összevesztünk, barátkoztunk, elváltunk. Kiálltunk egymásért, ha kellett, és veszekedtünk, ha éppen arra volt szükség.
– De hogyan született meg a Turay Ida Színház? – kérdezem Darvasi Ilona alapító-igazgatót.
– A szükség szülte. Férjem, Nemcsák Károly, egyszer csak nem kapott feladatokat anyaszínházában, a Budapesti Kamaraszínházban, ezért arra gondoltam, hogy Ivancsics Ilonával közös estjét eladom vidékre. Így kerültem kapcsolatba a népművelőkkel országszerte. Később már ők kértek műsorokat tőlem, így más színészek pódiumműsorának közvetítésével is elkezdtem foglalkozni. Előadásokat is néztem a vidéki művelődési házakban, és elképedve konstatáltam, milyen, rossz értelembe vett, haknikat visznek hozzájuk. Botrányos volt! Gondoltam, megmutatom, hogy lehet ezt másképp is csinálni! Belevágtam a saját pénzemből. 2000. november 11-én Huszka: Lili bárónő című operettje volt az első előadásunk Salgótarjánban, ahol a férjem, Nemcsák Károly, a két kezével és a régi műszakos kollégák segítségével építette föl az igényes, szép díszletet. Neves szereplőgárdával, gyönyörű jelmezekkel, tánckarral, zenekarral játszottuk az operettet, ahogy kell. A sikeren és a keresleten felbuzdulva, mert igény az volt rá, megszületett a Mágnás Miska, a Csárdás királynő és a Mosoly országa, majd 2001 őszén bemutattuk a Csúnya lány című zenés vígjátékot Pápai Erika, Szacsvay László és Nemcsák Károly főszereplésével. Akkora sikere volt, hogy 107 előadást játszottunk belőle. Kezdetben semmink nem volt. Igaz, hogy a díszletet én csináltattam saját költségen, de a jelmezeket a színészek hozták. Nekünk például hónapokig nem volt szőnyegünk a nappaliban, máskor pedig ülőgarnitúránk, mert „játszottak”. Sokszor hallottam a fiaimtól: – Anya, meddig kell még a padlón ülve néznünk a tévét? – Szóval anyagi és erkölcsi összefogással született a színház, amolyan szerelemgyerekként. Jelenleg 23 előadás van műsoron. Volt olyan évünk, amikor hét nagy színházi bemutatót is tartottunk, vagy olyan hónap, hogy harminckét előadást játszottunk, most évente kétszázötven-háromszázat.
– És miért pont a Turay Ida nevet adtad a Színházunknak?
– Amikor a néven gondolkoztam, nem is volt kérdés számomra, hogy nőként női nevet fogok választani a régi nagy magyar színésznők közül. Úgy döntöttem, hogy Turay Ida neve tükrözi legjobban a színház nyíltan felvállalt igényesen szórakoztató jellegét. Felkerestem Turay Ida örökösét, Hajós Hollanda Éva festőművésznőt, a névhasználat engedélyezéséért. A beleegyezését megkaptuk. A Turay Ida Színház azóta etalonná vált. Akik eddig vendégként dolgoztak nálunk, visszavágynak, mert érzik, itt összefogásban, szeretetben, kölcsönös megbecsülésben folynak a munkák. Fontosnak tartom, hogy akik itt dolgoznak, jól érezzék magukat, hogy a béke, a boldogság és a biztonság „szigete” legyen számukra ez a színház.
Shirley