Tekintsetek ránk Egri csillagok
Sasvári Sándor Dobó István szerepében
A magyar történelem váratlan fordulatai, nemzetünk viszontagságai összekovácsolták és kettészakították a magyarokat határon innen, és határon túl. A hőstettek, a csaták emlékei évszázadokon át megénekelt szép históriákként tartották emlékezetünkben őseink tüzét. Ha nem hagyjuk, nem merülnek feledésbe a régmúlt idők csodái.
Ápolnunk kell mindazt az értéket, mely erősebbé és nemesebbé teszi hitünket, nemzetünket. A Győri Nemzeti Színház társulata az egyik legismertebb magyar történelmi regény musical változatával december 19-ei bemutatóján időutazásra hívja kedves közönségét. Várkonyi Mátyás – Béres Attila szerzőpáros Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét dolgozta fel. A darab kerettörténete a Miksa császár parancsára börtönbe vetett Dobó István és az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezésein alapul.
A díszletet Götz Béla tervezte, akinek a győri színházi tér különleges élmény, ugyanis a publikum számára kivételesen jó rálátás nyílik a színpadra. A tervezői munkát meghatározta, hogy a musical alaptörténete valóságos helyszínen játszódik. A díszlet hatalmas térképen „fekszik”, a három részre szakadt Magyarország középső szeletén. A kis makettként ábrázolt várak, amelyek körbe veszik a játékteret, a csaták során sorba dőlnek el, lobbannak lángra. Egyetlen helyszín magasodik ki végül: a megénekelt egri vár. A veszedelmes sereggel folytatott harc nemcsak a díszlet segítségével válik megélhetővé, ezt az élményt fokozzák Rátkai Erzsébet különleges jelmeztervei is. A tervezőnő a föld színeiben hatalmas szürke masszaként képzelte el a török sereget, mellyel szemben a magyar védők uniformizálatlan színgazdagsága; az egyéniség győzedelmeskedhet csak. Mind a díszlet, mind a jelmez egysége azt a rendezői elképzelést támasztja alá, mely szerint Eger hőseirehús-vér emberként kell emlékeznünk.
Nagy Viktor igazgató régi vágya a musical megrendezése. Magával ragad a zene lelkesítő hatalma, és a történelmi nagyszerűség, hogy egy maroknyi csapat győzedelmeskedhet a megállíthatatlan erővel szemben. A produkcióban mozgatott tömeg és a művészek szakmai odaadása biztosítja a nézőt arról, hogy a győri színházban új nézőpontból idézhetjük fel a gyermekkorunkból jól ismert olvasmányt. A címszerepre meghívott népszerű vendégművész, Sasvári Sándor nem először játszik a győri színpadon, a nagysikerű Grand Hotel előadás Galambos Erzsivel, valamint a Nyomorultak című musical Jean-Valjean alakja felejthetetlen pillanatokat hozott.
Sasvári Sándor az egyik próba szünetében nyilatkozott lapunknak:
– A történetet jól ismerem, többször olvastam. Gyerekeimmel, – akik most tizenegy és hét évesek – három éve legalább tízszer megnéztük a filmet. A nagyobbik fiam nemsokára abba a korba kerül, hogy a könyvet is el fogja olvasni. A musical zenéjét Várkonyi Mátyás barátom, egykori igazgatóm, a Rock Színház alapítója írta, Béres Attila pedig a szövegét, akikkel az elmúlt 30 évben sokszor dolgoztam már együtt. Olyan ismert darabokban, mint a Sztárcsinálók, A bábjátékos vagy a Dorien Gray. 1997-ben, amikor az ősbemutatóra készültek, felkértek erre a szerepre, de engem egy németországi szerződés elszólított. Így nem tagadom, régi vágyam valósult meg, hogy eljátszhatom Dobó Istvánt. Szerepeimet tekintve általában pozitív figurát alakítok, ebben az évben különösen szerencsés helyzetben vagyok, hiszen szeptemberben Szigetváron színpadra került a Zrínyi 1566 című musical, melyben Zrínyi Miklóst alakíthattam. Hálás feladat, egyenes és tiszta karaktert, történelmi személyiséget, magyar hőst megformálni, a közönség mindig jól fogadja, remélem most is így lesz Dobó Istvánként. A dicsőséges egri kapitánynak a musicalben közvetített hozzáállását a történelemhez: „A haza nem eladó” – darabbeli mondásával lehet a legjobban jellemezni. Az egri várvédők csodát tettek, amit emlegetett egész Európa. Olykor úgy érzem, ha a parlamentben 200 ilyen ember ülne, mint Dobó István, talán más volna sok minden hazánkban. Bevallom először, amikor a zenét hallottam, picit idegennek éreztem, de amint belemélyedtem, elkezdtem tanulni már a második hallásra szenzációs érzéseket keltett bennem. Azt kell, hogy mondjam, Várkonyi Mátyás nagyon tehetségesen nyúlt ehhez a darabhoz. Két zenei réteget használ az Egri csillagok kompozíciójában, a korabeli európai reneszánsz dallamos világát, valamint a vad, keleti, török zenei nyelvet. E két stílust fogja össze a musical rockos, modern alaphangja. Külön öröm számomra, hogy Nagy Viktor magyar musicalt tűzött műsorra. Bízom abban, hogy a darab a győri premierrel méltó helyére kerül.
A cikk folytatását keresse a decemberi Magyar Teátrumban!