Táncos mesejáték bemutatására készül a Békéscsabai Jókai Színház

Március 21-én mutatják be az Állat(i)mese című eltáncolt mesejátékot a Békéscsabai Jókai Színházban. A gyerekeknek szóló mű  – címével ellentétben – az emberekről szól majd – nyilatkozta a darab rendező-koreográfusa.

    Ifj. Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes művésze elmondta, egy éve pattant ki fejéből az Állat(i)mese bemutatójának ötlete. “Mint minden állatmese, ez sem az állatokról szól. Az állatokra mi emberek akasztjuk rá a tulajdonságokat, hogy a róka sunyi, ravasz, a bika erős, de nem egy észlény, a nyuszi eszes, de félénk. A címben a zárójelbe tett i betűvel azt akarjuk jelezni, hogy állatszereplőkkel ugyan, de emberekről szól a mese, emberi karakterek jelennek meg a színpadon” – magyarázta az Örökös Aranysarkantyús táncos.
Hozzátette: a megszokott magyar néptánccal ellentétben multikulturális zenével és koreográfiával készülnek. A különböző állatokat különböző kulturális közegbe helyezik: a nyúl ír zenére táncol, a bikához spanyol (flamenco, paso doble) muzsika szól, a hangyákhoz kínai.
Az állatbőrbe bújtatott emberi figurák jelmezeit Mlinár Péter, a díszleteket a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője, Lenkefi Zoltán tervezi.
A darabban a Jókai Színház két színésze, Vadász Gábor és Tege Antal is szerepel.
A hagyományoknak megfelelően a színház ezúttal is játékot hirdetett a legkisebbeknek, arra kérik az ügyes kezű gyerekeket, hogy állati maszkokat készítsenek, amelyeket majd zsűri értékel és díjaz.
Az eddigi ilyen akciók megmozgatták a kicsiket, így a gyermekközösségek is alkotótársakká váltak – mondta Seregi Zoltán színházigazgató. Hozzátette: Békéscsabán hagyomány a Jókai Színház, a Balassi Táncegyüttes és a Napsugár Bábszínház együttműködése, ennek újabb fejezete lesz a mesedarab színpadra állítása.
A mese főhőse Sunyesz, a ravaszdi róka, aki egyedül bolyong a világban, és ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. A többi állat épp ezért nem is bízik benne, és ha csak tehetik, igyekeznek elkerülni. Mígnem a róka elkezd igazi családra vágyni.

A mese előadás Szarvason is bemutatásra kerül, a Szarvasi Vízi Színpadon. A Szarvasi Vízi Színpad üzemeltetője a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft., melynek kiemelt támogatója a Szerencsejáték Zrt.