Szirtes Gábor, Maga lesz a férjem!

Új bemutató a Turay Ida Színházban

A művészcsaládból származó Szirtes Gábor, Major Tamás és Simon Zsuzsa osztályában végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán 1980-ban. A Jászai Mari-díjas színművész most a Turay Ida színházban rendez. A Maga lesz a férjem című zenés vígjátékot június 16-án láthatja először a közönség Makón, olyan kiváló szereplőkkel, mint Hűvösvölgyi Ildikó, Szacsvay László, Mikó István, Teremi Trixi, Sövegjártó Áron, Rárósi Anita, Nagy Gábor, Germán Lívia, Zsolnay András és Bozsó József, aki a korreográfiát is jegyzi.

– Kedves Gábor! A darab találta meg önt vagy ön a darabot?

– A darab talált meg engem. – néz rám Szirtes a mosolygós szemeivel. – Tulajdonképpen a Turay Ida színház vezetősége választotta ezt a darabot. Lehet, hogy az azonos című régi magyar film adta nekik az ötletet, és ennek nyomán keresték meg a színpadi változatát. Így találtunk egymásra.

– Ha jól emlékszem a filmre, nagyon kedves történet sok humorral. Ki írt belőle színdarabot?

– Mivel már létezett színpadi változatában, ezért Nemlaha Gyurinak főleg az volt a feladata, hogy feldúsítsa dalokkal. Az eredeti műben nincs annyi zene, mint amennyi a miénkben lesz. A brilliáns zeneszerző, Márkus Alfréd dalai csendülnek fel az előadásban, amiket nem volt nehéz a szituációkhoz illeszteni. Váradi Kati a zenei vezetője ennek a produkciónak, és élő zenekarral játszzuk.

– Mikor játszódik a történet?

– A harmincas évek végén, negyvenes évek elején. A darabban elhangzik az utalás a forint romlására, vagyis az akkori gazdasági válság kezdetének idején bonyolódik a félreértésekkel, szerelmekkel átszőtt vígjáték.

– Először dolgozik a Turay Ida színházban?

– Rendezőként igen, színészként már többször, a színház indulásának idején. Főleg operettekben léptem fel itt, de az már régen volt.

– A munka szempontjából nehéz darabnak számít ez a végtelenül kedves, humoros történet,?

– Nagyon egyszerűnek látszik a darab, de borzasztóan nehéz, mint ahogy minden kabaré nehéz. Nagyon jó egyéniségek kellenek bele, komoly szituációelemzést igényel. Ketten beszélgetnek, de bennük közben teljesen más zajlik. Itt nem elég csak a szöveget eljátszani. Sokkal színesebb, sokkal érdekesebb, ha azt is meg tudjuk mutatni, hogy közben mit gondolnak, mit éreznek a szereplők az adott helyzetben. Őszinte, komoly, valódi érzéseket várok el a színészektől: valódi felháborodást, valódi örömöt, valódi szerelmet. Amellett poentírozniuk is kell, ami nem könnyű.

Nem tartom fel tovább Szirtes Gábort, hiszen a próba folytatódik, amibe egy kicsit belelesek. Legalább tíz percig azt próbálgatják, hogy a Demeter ápolót alakító Zsolnay András, milyen fogással vigye ki az elmebajosnak hitt szereplőket az ideggyógyász rendelőjéből. Tudniillik Zsolnaynak rossz a dereka és nem emelhet. Később kiderül róla, hogy összeesni sem tud, mert fájnak a térdei. Istenem, hogy mennyi baj van ezekkel a férfiakkal!

Shirley