Színház született!
A mese az élet esszenciája, akárhány évesek vagyunk. Fiatalon vagy öregen várjuk, hogy elvarázsoljanak, hogy kiragadjanak a hétköznap szürke valóságából vagy segítsen a gyerekek szellemi és kulturális fejlődésében életük folyamán. Most egy gondolat, egy álom, egy hiánypótlás valósult meg a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház megszületésével, melynek művészeti vezetője és egyik szellemi megálmodója Nyírő Bea színművész. A nevet is ő adta.
– Gyere beljebb, csibém! – invitál mosolyogva Bea az öltözőjébe miközben a Vértestvérek musicalre készülődik. Remélem, hogy nemcsak a szobát, hanem a gondolatait is megosztja velem néhány percre. Kíváncsi vagyok a színház születésének körülményeire.
– A Holle anyó meseelőadással kezdődött az egész. Mikor színész kollégáimmal annak idején bemutattuk, olyan nagy sikere volt, hogy minden várakozást felülmúlt. Alig győztük az igényeket kielégíteni. Már a Holle anyónál is elsődleges szempont volt a komoly, igényes díszlet és jelmez kivitelezése valamint a minőségi színészi munka. Úgy gondoltam, hogy addig nem is hozunk létre új mesedarabot, amíg az anyagi feltételei nincsenek meg. A gyerekeket nem szabad lenézni, ugyanolyan komolyan kell venni őket, mint a felnőtteket ha nem komolyabban. Később szépen sorban jöttek a többi meseelőadások, A suszter manói, a Betlehem csillaga, A négy évszak, a Péter és a farkas, az Óz, a Csipkerózsika. Az előadásokból származó kevés anyagi hasznot félretesszük és abból hozzuk létre az újabb produkciókat, hiszen önfentartók vagyunk. Sokan segítik a munkámat, például Boros Zoltán színművész, aki egyik alapító tagja is a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színháznak. De tulajdonképpen felsorolhatnám az összes színész nevét, akik az előadásokban szerepelnek, hiszen itt egy igazi közös, jó hangulatú, kreatív műhelymunka folyik, mindenki segít abban, hogy színvonalas produkciókkal örvendeztessük meg a gyerekeket. Bővülő repertoárunk hozta az ötletet 2010-ben, hogy nevet kéne adni a „gyereknek”, 2011-ben pedig megvalósítottuk ezt az ötletet. A műsortervünk széles skálán mozog, a kicsi gyerekektől kezdve a kamasz korosztályig (Willy Russel: Vértestvérek, Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom, Rideg Sándor: Indul a bakterház, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Móricz Zsigmond: Sári bíró) mindenki megtalálja a neki szóló előadást. Készül a Tom Sawyer kalandjai, amit még idén bemutatunk. Teljesen új feldolgozásban kínáljuk majd a Dzsungel könyvét is sok zenével. Szerencsés csillagzat alatt született meg a színházunk, mert azonnal helyet adott és befogadta a Ferencvárosi Művelődési Központ (IX. ker. Budapest, Haller u.) amelynek homlokzatán már ott látható a Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház neve. De nemcsak itt játszuk előadásainkat bérletben, hanem az Óbudai Kultúrális Központban (Budapest, San Marco u. 81) a József Attila Színházban, Törökbálinton, Csepelen a Csepeli Munkásotthonban, Százhalombattán, a Soproni Petőfi Színházban, Móron. De van bérletünk Csornán, sőt Keszthelyen is, ahol két előadásos bérlettel kezdtük, ami mára már hat előadásos bérletté nőtte ki magát. Jelen pillanatban átlagban havi 24 előadásunk van különböző helyszíneken. A klasszikus meséket klasszikus díszletben és jelmezekkel játszuk a gyerekeknek, ahol az apró részletekre is vigyázunk, például arra, hogy a ház kéménye valóban füstöljön A négy évszak című zenés mesejátékunkban. Vagy az Ózban olyan digitális technikákat alkalmazunk, ami bármelyik kőszínházban megállná a helyét. Októberben muattuk be a Hófehérkét, amit novemberben a soproni gyerekek is láthatnak a Petőfi Színházban. Technikai és színpadi trükköket, ugyanakkor néhány dramaturgiai csavart is alkalmazunk a darabban, de mindez legyen meglepetés. A lényeg, hogy a törpéket játszó színészek bravúrosan táncolják többekközt a szutyok rappet. Az előadásainkon, amikor felmegy a függöny, a gyerekeknek eláll a lélegzetük és megtapsolják a díszletet. De nem csak ezzel, hanem a színészi játékkal is elvarázsoljuk őket és nincs szebb látvány, mint az átszellemült boldog gyermeki mosoly vagy a kamaszok rajongó tapsa az előadás végén.
Lám ma is vannak még varázslók, akik bizonyítják, hogy összefogással csodákra vagyunk képesek, jót és szépet alkotni és az élet meséjét tovább írni, mint egy végtelen történetet.
Shirley