Szerenád szól kicsiknek és nagyoknak

A Szerenád című zenés mesejátékot mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház. Az ősbemutató érdekessége, hogy a darabot a teátrum színésze Máté P. Gábor írta, a rendező Palásthy Bea és a koreográfus Csarnóy Zsuzsanna pedig szintén a társulat tagjai.

Máté P. Gábor tizenhét éve játszik a Veszprémi Petőfi Színházban. Mint mondta, eddigi pályafutása alatt sok mesedarabban lépett színpadra, szereti ezeket a produkciókat. Most volt egy ötlete, eszébe jutott egy meseszerű, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló történet és azt papírra is vetette. Fel sem merült benne, hogy a darab premierjét más színházban tartsák. Nagyon szeretett volna egy veszprémi ősbemutatót, s ez a kívánsága teljesült is.

– A szerenád az udvarlásról szól, arról, milyen az, ha a kishitűség démona akadályozza ezt az érzést, ám a végén azért csak el lehet űzni a rossz szellemet. A történettel arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos hinnünk a barátságban, önmagunkban, a szeretetben. Figyelnünk kell egymásra, hogy jobban megismerjük a másikat, hiszen az udvarlás erről is szól. Természetesen, a címből is kiderül, hogy ebben az előadásban fontos szerepe lesz a szerenádnak, a latinos, mediterrán hangulatú muzsikának. A zeneszerző Szili Péter, akivel egy zenekarban játszom, ő zenésítette meg a dalszövegeimet. Nagyon örülök annak is, hogy a kolléganőm, Palásthy Bea állítja színpadra a produkciót, játszottam a rendezéseiben, szeretem a gondolatvilágát – mondta Máté P. Gábor, aki játszik is az általa írt mesében.

Palásthy Bea nem először rendez mesedarabot a Petőfi Színházban, korábban színpadra állította a Titkos dalok Micimackótól és társaitól, valamint az Ők heten című produkciókat.

– Nagyon örülök ennek a feladatnak, s annak, hogy két fiatal szerző művével dolgozhatunk. Az általuk képviselt frissesség, szemlélet az egész stábra jellemző. Arra törekszünk, hogy a színház élő és semmihez sem hasonlítható világát megtapasztalják a gyerekek. A színház nem tud versenyezni az internettel, a televíziós, digitális világgal, viszont képes olyan varázst teremteni, az együttlét semmihez sem hasonlítható örömét közvetíteni, amely hatni tud a fiatal közönségre. Azt érezhetik, hogy különleges légkörbe kerültek, létrejött a játék atmoszférája és olyan élményeket kapnak, amelyek mindig megmaradnak bennük – hangsúlyozta Palásthy Bea, aki örül annak, hogy kolléganője, Csarnóy Zsuzsanna elvállalta a koreográfusi feladatokat. A Jászai Mari-díjas színművésznőtől nem áll távol a tánc és a mozgás világa, ugyanis az Állami Balettintézetbe járt.

– Ez az első koreográfusi munkám, izgalmas kaland. Nagyon érdekes azt észlelnem, miként jön felszínre belőlem az a passzív tudás, amelyet eddig nem használtam. Élvezetes kitalálni a koreográfiákat, s azokat szituációkba helyezni. Elsősorban nem táncos betéteket, hanem a szerepekhez formált mozgássorokat készítünk. Azt is jó érezni, hogy a színészi észjárásom segítségével mindig megtaláljuk a karakterekhez legjobban illő formai világot. Ebben remek partnerem Palásthy Bea, akivel nagyon jó együtt dolgozni. Teljesen egy hullámhosszon vagyunk – mondta Csarnóy Zsuzsanna.

Az előadás rendezőasszisztense Pápes Mónika, a díszlettervezője Perlaki Róbert a színház Örökös tagja, a jelmeztervezője Húros Annamária. A korrepetitor Völgyesi Gyöngyi, az ügyelő Szentmiklósi Ildikó (Magyar Teátrum-díjas), a súgó Horváth Katalin, (a teátrum Örökös tagja).

Szereposztás:

Madre: Meszléry Judit Jászai Mari-díjas, Hangszerkészítő: Keresztes Gábor, Lucia: Dobra Mária, Szellem: Módri Györgyi, Hanga: Szűcs Krisztina, Hang: Baranyi Péter, Bor: Tóth Loon, Szódavíz: Máté P. Gábor, Virág: Dominek Anna, Pedro, zenész: Szili Péter, Halászfalu lakói: Csekő Brigitta, Kalocsa Ágnes, Zsár Melinda, Szóka Roland, Pásztor Richárd, Hergovics Gergely és Kőrösi Csaba hangja.

V. R.