Szerelem a kecskeméti Kamaraszínházban

Színpadi fantázia Déry Tibor levelei alapján

Déry Tibor levelezése, illetve más eredeti dokumentumok alapján született meg a Szerelem című színpadi fantázia, amelyet íróként és rendezőként Réczei Tamás, a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője jegyez, akivel az új évad első – október 5-ei – kamaraszínházi bemutatóját megelőzően beszélgettünk.

– Már publikált dokumentumokat használt fel a darab írásához, vagy önálló kutatásokat is végzett?

-Déry Tibor hagyatékában megközelítőleg 8 ezer levél maradt meg. Botka Ferencnek, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársának köszönhetően ezek ma már bárki számára elérhetőek. Az egyik fontos forrásom a börtönévek alatt, tehát 1957 és 1961 között írt, közel 400 levél volt. Persze tovább mentem: megszereztem Déry kihallgatásainak jegyzőkönyveit, sőt, elmentem az Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltárába is, ahol elolvashattam a Déryről írt börtöncella-jelentéseket. Erre a három forrásra támaszkodva tudtam körbejárni a témát.

-Hogyan épül fel a darab? Vélhetően a nézők többsége Makk Károly gyönyörű szép filmjét ismerve ül be a nézőtérre.

-Ugyanazt a történetet látják majd, csakhogy én nem Déry novellájából indulok ki, hanem a valóságból. Szimultán történet lesz: a színpadon egyszerre lesz jelen az anyai otthon, ahol az idős asszony hazavárja fiát a forgatásról – úgy tudja, hogy filmet forgat -, de látjuk a vizsgálótiszt irodáját, ahol Déryt többször kihallgatják és a börtöncellát is. A történet szálai egy furcsán szimultán szövetet hoznak létre.

Kőszegi Ákos és Réczei Tamás rendezés közben

-Honnan jött az ötlet, hogy ilyen elmélyülten foglalkozzon a Déry ’56-os szerepvállalása utáni időszakkal?

-Először nem volt tudatos választás, de minél többet olvastam Déry börtönéveiről, annál jobban éreztem, hogy közöm van ehhez a történethez. Amikor nagyon mélyen sulykolnak beléd egy elvárást, egy ideológiát, egy elvet, akkor bárhogy döntesz, nagy árat fizethetsz érte. Akár belemész, ahogy Déry is belement, akár megpróbálod visszautasítani. Ez a jelenség most is tetten érhető, és ettől valahogy közöm lett a dologhoz. Ha elvárásokba ütközöl, ha azt érzed, hogy szeretnének bizonyos véleményeket kimondatni veled, akkor is, ha te magad nem értesz vele egyet, akkor neked is közöd van ehhez a történethez. Ez történt Déryvel is. Ő belement, és a hátralevő éveit valamiféle lelki skizofréniában élte le. Soha nem tudta megbocsátani magának azt a lelkiismeretvizsgálatot, amit megtett a börtönben. Ami akkor a túlélést jelentette számára.

Rákász Judit