Szabadságművészet

A Szentivánéji álom a Nemzeti Színházban

Van a pörgésnek egy olyan fokozata, amelyen kizökken rigolyájából az ítész, s elfeledi szótagról-szótagra követni, micsoda a szövegben a műgondos Nádasdy-fordítás, és mennyi az óarany Arany. Ilyenkor a beszéd a cselekvés zenekísérete. David Doiashvili Szentivánéji-rendezése elérte e kritikus fordulatszámot már a Gyulai várszínházi bemutatón is, hogy majd a Nemzeti színházi masinériával, még tovább fokozza azt.

Farkas Dénes (eosz)

Bandázs, korbács és orosz rulett a színpadon. Gyakorolható-e rideg hatalommal a szerelem? Merőben új kérdés a hagyományokon nevelkedett Shakespeare-nézőnek, aki hozzászokott a lomhán gördülékeny nyitányhoz: Theseus athéni uralkodó menyegzőjére készül Hippolyta amazonkirálynővel. Az esküvő előtt néhány nappal fordul a királyhoz Egéus, athéni polgár. Leányát, Hermiát a szigorú ősi törvényekre hivatkozva Demetriushoz akarja kényszeríteni, ami közben a leány Lysandert szereti, és szerelme az ellenszegülés bátorságát önti belé. Este titokban kiszökik kedvesével a közeli ligetbe. Tervükbe jóhiszeműen beavatják Hermia barátnőjét, Helénát. Ez a lány azonban éppen a kiszemelt vőlegény, Demetrius elhagyott, de őt még mindig szerető kedvese. Hogy Demetriusát visszanyerje, tudatja vele Hermia árulását. A féltékeny Demetrius követi a szökevényeket, és nyomába szegődik, büszkeségét feledve, reménytelen szerelmese, Heléna is. Négy fiatal kergetőzik a varázslatos hangulatú, tündér járta erdő fái alatt, ahol persze nincsenek egyedül: ott tartja próbáját az athéni kézművesek műkedvelő kompániája, készülődve Pyramus és Thisbe szörnyű-víg komédiájának előadására, a menyegzői ünnepségen. És persze az örömszerző-bajkeverő Puck (vagy Robin pajtás) a maga virágporával.

Tóth László, Nagy-Kálózy Eszter és Horváth Lajos Ottó (kiz)

Puck bájpora kétségkívül jelenkori, aminthogy már a mikrofon és a hangfalak brummogása is jelzi: Philostrat szerepével egybevontan, Farkas Dénes egy mai való világ show moderátora. Bennfentes informátor, rutinos kapcsolatközvetítő, cinikus tanácsadó és szeretetvágyó alattvaló. És a telekommunikáció: Horváth Lajos Ottó (Theseus/Oberon) óriáskivetítőről vonja magához kötélen Hippolyta/Titániát: mintegy a Skype segítségével alakítja ki a kontaktust, hogy majd az eleven testi viszonyban meggyötörje vonzalmával gúzsba kötött menyasszonyát. Utóbb a köteléket eloldja, sőt átengedi magát a partnere kéjének, bevetve az amazonokkal való bánásmód fortélyát. Csak képzeli azonban, hogy uralkodói erejével a kapcsolat dirigense lehet. A szerelem férfi és nő párbaja. A küzdelemben egyenjogúak a felek, s a harc végződhet a nő talpon maradásával is. Doiashvili ide futtatja ki a történetet: Nagy-Kálózy Eszter Hippolitájának a zsigereiig fut le az a gyönyör, amelyet a szamárrá változtatott Zuboly takáccsal megrendezett ölelkezésük okoz. Hippolyta bensőjében Theseust igazában Zuboly győzi le. Szarvas József őserőt mutat, aminek nincs társadalmi-hatalmi ellenszere. Logikus fejlemény, hogy Theseus revolvere, amellyel eredménytelenül célzott Zuboly fejére, azonnal elsül, amint maga ellen fordítja azt.

Nagy-Kálózy Eszter és Szarvas József (eosz)

A halálrémület egy álom végét jelenti. Nem arra ocsúdnak, hogy zsák a foltját megleli; Lysander Hermiát, Demetrius Helénát vezeti oltárhoz a fejedelmi párral egy időben, s a tündérsereg Oberonnal és Titániával az élen megáldja a boldog frigyre lépő szerelmeseket. Zavarteljes az ébredés: mindenki nyirokhálózatába belecsöppent a tévelygés mámorának méze, s többé nem fogja azt kiapasztani az ébrenléti bűntudat. Az álom és a valóság az elme társtulajdonosai: aki jelen volt valaha egy Szent Iván éjjelen, mindörökre kétérzelmű marad, s ez legyen számunkra inkább, mint a virágpormentes rémálomvilág.

Tompos Kátya, Fátyol Kamilla és Fehér Tibor (eosz)

Farkas Dénes, Mátyássy Bence és Tompos Kátya (eosz)

Egyszer azt álmodom végre, hogy szépet álmodom. Együtt álmodják többen ugyanazt, vagy egyetlen szereplő álmában jelenik meg kompánia? Édes mindegy. Történhet úgy, hogy egyvalaki tudati belvilágának álomcsarnoka népesül be szereplőkkel (magához álmodja a környezetét), vagy úgy, hogy az álom kollektív: stabil összefüggéshálóban, egyazon álom esik meg mindenkivel. A tudategység logikája jegyében, a rendező egymásba boronálja a cselekményszálakat: a tündérek a valódi személyek tetteinek rugói, a kézművesek játéka a lényüknek tartott tükör. Lényből is kettő van összesen: nő és férfi. Fátyol Kamilla Hermiája a vágyaira ébredő leány, Tompos Kátya (Heléna) kínok közt szembesül azzal, hogy a puszta szépség nem elegendő hatalom, s a vágy, a szépség és az asszonyerő kiteljesedéseként lép színre Nagy-Kálózy Eszter, a teljes nő. Fehér Tibor Lysanderként izomból szerelmes, Mátyássy Bence Demetriusa fontolva hódító, ám a kettejük férfikori gyurmája egy depresszióba süppedő fejedelem. A teljes férfi Zuboly.

Varga József, Rácz József, Kristán Attila, Reviczky Gábor és Schnell Ádám (eosz)

Jelenet a gyulai előadásból (kiz)

A szerelmi nagykorúvá válás kalandja, és a bölccsé érő felnőttek önkritikus számvetése. A férfi leszámol azzal, hogy erővel szerezhessen boldogságot. A nő leszámol azzal, hogy valaha is uralkodni lesz képes az ösztönein. Ebből áll az embervilág. A beismert érzelmi kétlakiság az emberi egészség jele (egészség = egész ember: az egész ember nem részember). Doiashvili ezt a következtetést a szöveg nagyon alapos elemzésével, és színre terítésével vonja le. Érzelemfilozófiai rásegítésként hívja csak segítségül, visszatérő zenei motívumként Stromae Formidable című dalát („Te csodálatos voltál. / Én szánalmas voltam. Mi csodálatosak voltunk.”) és a LXVI. Szonettet („Fáradt vagyok, ringass el, óh Halál! -: / Fáradt vagyok, jobb volna messze mennem: / meghalnék, csak ne hagynám el szerelmem!”)

A színészek nem fáradtak, fantasztikus koncentrációval vannak jelen, s igyekeznek magukra vonni a közönség emeltyűk és kötéltáncok által megosztott figyelmét. Bánki Róza jelmezei pontosan eltalálják a kozmikus mesebeliség és a köznapi jelenvalóság arányát. Kiemelendő Kozma András közvetítő dramaturgi munkája, amellyel hidat vont a magyar Shakespeare és a grúz érzékvilág között.

Fotók: Eöri Szabó Zsolt (eosz) és Kiss Zoltán (kiz)