Sikeres, mozgalmas színházi nyár Egerszegen
Véget ért a zalaegerszegi Kvártélyház idei évada. Az utolsó nyári előadáson is telt ház volt, a színház az Anconai szerelmesekkel búcsúztatta a programokban bővelkedő két hónapot.
A hetedik évad záró előadása az olasz slágerekkel telitűzdelt, rendkívül népszerű zenés darab a folyamatosságot jelenti, hiszen hét éve műsoron van. A számok pedig azt mutatják: a nyári színházat szereti a közönség.
– Az idei nyáron közel tízezer ember jött el a Kvártélyházba – összegzett Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere. – Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a kőszínházat szeretik a zalaegerszegiek, a zalaiak és minden kedves vendég, hanem a nyári színházi előadásokat is. Ez örvendetes, úgy tűnik, hogy a színház varázsa működik itt Zalaegerszegen.
Ez a nyár minden korábbinál gazdagabb kínálatot hozott a Kvártélyházban. Az évad július 1-jén kezdődött az első ízben megrendezett kortárs művészeti fesztivállal, amely a színházi előadások mellett képzőművészeti és zenei élményt is kínált az érdeklődőknek. Ezt a Manna Kulturális Egyesülettel karöltve szervezte a zalaegerszegi nyári színház, s része volt a város legendás szülöttéről, Gábor Miklósról elnevezett utca avatása is. A két héten át tartó kulturális pezsgés minden napra maradandó élményt kínált a publikumnak, a független színházi produkciók iránt hatalmas volt az érdeklődés.
– A kortárs művészeti fesztivállal, olyan – a nagyközönség mellett a szakmának is szóló – elemmel bővült a nyári program, amilyen még nem volt Zalaegerszegen, és talán az országban is kevés van – mondta Tompagábor Kornél, a Kvártélyház igazgatója.
A Kvártélyház idei premier darabja a Szomorú vasárnap volt, amely Seress Rezső életét és korát mutatja be. A két nagysikerű, hét, illetve hat éve műsoron tartott zenés előadás, A padlás és az Anconai szerelmesek, mindegyiken pótszékes teltház volt.
Az idei nyár különlegessége, hogy a Kvártélyház hét éves történetében ez volt az első, amikor nem kellett esőnapot tartani.
P. Á.
Szeressük egymást, gyerekek!
Az ember meghallgatja az öngyilkosok himnuszát Hertelendy Attilától a zalaegerszegi Kvártélyházban („könny csak az italom, kenyerem a bánat…”), majd hazamegy, s mivel a modern kor lovagja, rákeres a neten. Szomorú vasárnap. Gloomy Sunday. S ha nem vigyáz, akár hajnalig hallgatja, hallgathatja – több mint száz nyelven.
Seress Rezső élete és kora elevenedett meg a Kvártélyház nyári színház idei bemutató darabjában, amely egy zseni édes-bús története, megtöltve olyan elemekkel – szerelemmel, háborúval… -, amelyek kötelező kellékei például világsikerű hollywoodi filmeknek. De ez egy magyar történet, s rólunk szól.
„…pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel…”
A Szomorú vasárnap az egyetlen igazi magyar világsláger, hiszen több mint száz nyelvre lefordították s ennél is többen előadták – Sebő Miklós korabeli feldolgozásától Billie Holiday meglepő interpretációján át egészen a zenei világ „sötét” oldalán álló Björkig.
De nem ez a lényeg. A színpadon megelevenedő retrospektív történet szinte szétfeszíti a Kvártélyház fizikai kereteit. Tompagábor Kornél rendező nem is állta meg, hogy ezt kihasználva, a drámai csúcsponton, a szó jó értelmében vett barokkos, de mégis modern technikai megoldást alkalmazó ötletével a nézőt is elemelje, galambként idézve meg közénk a Szentlelket – elengedve a zsenit, s elengedve a kort, amely máig hatóan beleégett a magyarság génjeibe.
A darab feszes, s címével némiképp ellentétben csak egy kicsit szomorú. Inkább romantikus, s ezt az érzést Seress Rezső slágerei – amelyek jó részéről valószínűleg sokak számára csak most derült ki, hogy a zongorista nevéhez köthetők – csak tovább erősítik.
Hertelendy Attilának – akiről eddig azt gondolhattuk, egy igazi bonviván – jól állnak a melankolikus, érzelmekkel teli dallamok. Foki Veronika megrázó erővel alakítja a sérelmekkel teli, de mégis rajongó hitvest, Szakály Aurél pedig, több karaktert is életre keltve, de igazából a füstös csehó pincérének bőrébe bújva, történelmi tanúként, s mint később kiderül, valójában a „történelem” kedves alakítójaként tűnik fel a darabban, amelynek erőssége, hogy, Tompagábor Kornél koncepciójának megfelelően, kedves és szerethető emberekről szól – akik akár mi is lehetnénk. Próbálkozásainkkal, gyötrelmeinkkel, elszalasztott lehetőségeinkkel, fel nem ismert sikereinkkel… A seressrezsők, helének, janik, az álmodozó mesügék ugyanis mi vagyunk.
Mindenki légtornász, de/legfeljebb nem jut fel a magasba.
Az üzenet pedig egy egyszerű harmóniával összefoglalható: szeressük egymást, gyerekek. S ehhez még zongorázni sem kell tudni…
Péter Árpád