Sikeres évet zárt a kecskeméti Katona József Színház
Az elmúlt évek megszorításai nehéz helyzet elé állították a kultúrával, művészettel foglalkozó intézményeket, s a bajt tovább tetézte a gazdasági válság. A 2009 novemberében módosított társasági adóról szóló törvény azonban komoly segítséget jelenthet az elvonások miatt küszködő színházaknak. A kecskeméti Katona József Színház helyzetéről, tavalyi eredményeiről Horváth Ilona gazdasági vezetőt kérdeztük.
– Mekkora segítséget jelentett a kecskeméti teátrumnak a társasági adóról szóló rendelet módosítása?
– A módosított rendelet lehetővé teszi az előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek számára, hogy az adóévben befolyt nettó jegy- és bérletbevételük nyolcvan százalékáig fogadjanak pénzbeli támogatásokat a gazdasági társaságoktól. A támogatást nyújtó cégek az adomány összegét adókedvezményként érvényesíthetik. Úgy gondolom, hogy ez minden színháznak nagyon sokat jelentett, és segített a 2010-es év gazdálkodásában. A kecskeméti színház számlájára a maximálisan befogadható összeg kilencvenhét százaléka érkezett be, tizenkét gazdasági társaság jóvoltából. Külön örömünkre szolgált, hogy a teljes összeget kecskeméti székhelyű vagy régiós cégek ajánlották fel. Támogatóink hozzájárulásával jöhetett létre például a Nyomorultak című musical előadásunk, amelynek sikere az egész országban öregbítette Kecskemét és színházunk jó hírnevét.
– Milyen forrásokból gazdálkodott még a színház 2010-ben?
– Több pályázaton is nyert támogatásokat színházunk. Ennek segítségével olyan, a közönség és a szakma elismerését is kivívó rendezvények valósulhattak meg, mint a magyar nyelvű hazai és határon túli színészképző intézményeket is vendégül látó SZÍN-TÁR találkozó, és a zenés színházi produkciók seregszemléjeként funkcionáló KOZSZT Fesztivál. Mindkét programot 2010-ben tartottuk meg először, hagyományteremtő szándékkal. Azóta a SZÍN-TÁR-t idén már másodszor is nagy sikerrel rendeztük meg. Kecskemét Város Önkormányzatának felkérésére, tavaly óta színházunk koordinálja a nyári Udvarszínház fesztivált a Városháza gyönyörű belső udvarában saját produkciókkal, és értékes vendégelőadásokkal. Erre az önkormányzat hozzájárulásán kívül szintén a társasági adóból és egyéb pályázati forrásokból nyertünk támogatást. Gazdálkodásunk alappillére továbbra is az állam által nyújtott művészeti és fenntartói ösztönző részhozzájárulás, valamint az önkormányzat támogatása. A művészeti ösztönző részhozzájárulás mértéke 2010-ben emelkedett, annak köszönhetően, hogy évről-évre növekszik a fizető nézőink száma: míg a 2009/2010-es évadban a bérletet és jegyet váltók száma kilencvenhatezer volt, a 2010/2011-es évad eddigi adatai szerint már 110 ezer. Nagyon hálásak vagyunk a kecskeméti önkormányzatnak azért, hogy 2008 óta – mióta Cseke Péter áll a teátrum élén – nem csökkentették fenntartói támogatásukat, mely minden bizonnyal gyümölcsöző együttműködésünknek is köszönhető.
– Gazdasági szempontból milyen évet zárt a kecskeméti színház?
– Az utóbbi három esztendő közül a 2010-es költségvetésünk volt eddig a legsikeresebb. Mintegy 20 százalékkal nőtt a költségvetési főösszegünk, ami 2009-ben 740 millió forint volt, 2010-ben pedig már 896 millió forint. Bevételünket jelentős mértékben növelte a Nyomorultak című szuperprodukció, mely csak a bérletszünetes napokon közel 20 millió forint többletbevételt eredményezett. Tavaly sikerült megvalósítanunk közel húsz éves álmunkat is: értékes színpadi elemeinket, bútorainkat átköltöztethettük új díszletraktárunkba, melynek teljes egészében saját forrásból, áfa visszatérítésből valósult meg, 35 millió forintért.
– Milyennek ígérkezik a 2011-es év?
– Sajnos az állami támogatás mértéke csökkent, ezt országszerte minden színház érzékeli. Éppen ezért most még nagyobb szükség van a társasági adóból származó támogatásra. Reméljük, hogy szponzoraink köre 2011-ben tovább bővül, és a tavalyi évhez hasonlóan támogatásaikkal nemcsak a színházak, hanem az egész magyar kultúra gazdagításához is hozzájárulnak.
Bera Linda