Roncsderby és a kék madár
Kautzky Armand első rendezése a Szigligeti Színházban
A szolnoki Szigligeti Színház november 27-én, a Szín-Mű-Hely színpadán mutatja be Péreli- Aldobolyi-G. Dénes: Roncsderby című mono-musicaljét, Császár Gyöngyi főszereplésével, Kautzky Armand rendezésében.
A rendező: Kautzky Armand
– Ez az első rendezésed.
– A színészek egy idő után általábanmegérnek arra, hogy kipróbálják a „másik oldalt”. Én is hasonló cipőben járok már évek óta. Hiszen, amikor színészként dolgozom, akkor is úgy szoktam nézni a darabot, hogy én hogy rendezném. Mindig volt bennem rendezői attitűd. Szeretem elemeire bontani a dolgokat. Évek óta komolyan foglalkoztat, hogy egyszer ki kellene próbálnom. A Roncsderby jó ötletnek tűnt, mint egyszemélyes darab, kezdésnek ideális. Intim, színészközpontú darab. Most, hogy már próbáljuk, látom, nekem nagyon jó iskola.
–Így képzelted?
– El vagyok ragadtatva. Nem mertem ilyen jóra gondolni, hogy Gyöngyi ilyen nagyszerű partner, hogy ilyen nagyszerű segítőtársaim lesznek, akik ennyire tudják a szakmát, ilyen felkészültek. Mindenki azon van, hogy kellemes, jó hangulatban dolgozzunk, és eredményesek legyünk. Először is nagyon felkészültem, agyban lejátszottam, de most, hogy a gyakorlatban látom, elindul újra a fantáziám, elkezd tovább élni, szárnyalni a munka. Az a legnehezebb, hogy amikor színészként dolgozik az ember, akkor nem beszél a szerepéről, akkor magában intézi el a dolgait. Most minden egyes gondolatot, ami eszembe jut, ki kell mondjak magamból, meg kell fogalmaznom. Nem elég ha én érzem, mindenkinek tudnia kell, aki ott van, hogy egyet gondoljunk, hogy egyfelé menjünk.
– Ez neked, mint színésznek is egy jó iskola.
– Szenzációs iskola! A jó pap holtig tanul, színészként is sokat tanulok ebben a helyzetben. Élvezem a szervezőmunkát is. Tegnap például vettem egy madarat. Gyönyörű a madár. A kellékes majd befesti kékre, ez lesz a boldogság, a remény kék madara. – Aldobolyi Nagy György, maga a zeneszerző fog zongorázni az előadásban. – Nagyon fontos szerepe van és lesz Gyurinak. Ő egy nagyon jó pedagógus, mindig megbeszéljük, mennyit haladtunk. Rendben lesz minden. Siker lesz. Gyöngyi csodás színésznő.
Viktória: Császár Gyöngyi
– Milyen színház az olyan, ahol egy színésznő egyszerre két darabot próbál?
– Izgalmas. Különleges. Csodajó!
– Te már csináltál ilyet.
– Valóban. Most a nagyszínpadi szerepem szerint a harmadik felvonásban jelenek meg. Így amíg a másik két felvonást próbálja a rendező úr, addig van ideje a másik darabban, jelen esetben a Roncsderbyben próbálnia a szerencsés színésznőnek.
– Méghozzá egy olyan szerepet, amit előtted Psota Irén játszott.
– Nagyon megtisztelő, és nagyon nagy dolog. Én nem láttam azt az előadást, de hallottam róla. Azóta igen kevésszer játszották…
– Nagy bátorság kell ehhez.
– Örülök, hogy így látod.
– Jól haladsz?
– Még az elején vagyunk. Amíg nem birtokoljuk annyira a helyzeteket, a szövegeket, a dalokat, addig csak kicsi huncutkodások vannak benne.
– Minél többet nevetnek a nézők ezen, annál jobb.
– Annál jobb. Azt mondjuk: na, ebben a kis tükörben, amit tartunk elétek, melyik kis csücsökben találjátok meg magatokat? Vagy a szomszédotokat, vagy az anyósotokat?
A cikk folytatását keresse a novemberi Magyar Teátrumban!