Rómeó és Júlia a Turayban
Kettő az egyben
Shakespeare egyik legtöbbett játszott művét, a Rómeó és Júliát mutatta be a Turay Ida Színház, az Óbudai Kulturális Központban, Quintus Konrád színművész rendezésében. A gyönyörű szerelmi történet klasszikus, látványos díszletben és korabeli, reneszánsz jelmezekben került a nézők elé.
A sikert nem csak a látvány, de a szereposztás is garantálta. Júliát Magyar Tímea, Rómeót Kurkó József alakítja. Mindkét szerepet, mintha rájuk írta volna Shakespeare 1594-ben. A további főbb szerepekben Benkő Pétert, Viczián Ottót, Bregyán Pétert, Nyírő Beát, Győri Pétert, Germán Líviát, Beszterczey Attilát láthatja a közönség. Ez a kiváló darab, a családi fegyelem, a családi érdekek és a jogait követelő szerelem halhatatlan konfliktusát tárja elénk humorral és drámaisággal.
– A Rómeó és Júlia valóban egy nagyon jókedélyű vígjátéknak indul és csakkésőbb, a cselekmény bonyolódása során komorul el. Természetesen a történet végén megfelelő tanulsággal szolgál – nyilatkozta lapunknak a darab rendezője Quintus Konrád. – A mostani Rómeó és Júlia tulajdonképpen két előadás lesz. Egyik változata, egy egész estét betöltő színházi előadás családoknak,felnőtteknek, a másik pedig, diákoknak szóló beavató színházi előadás. Nem ez az első, ilyen formában rendezett előadásom, gondolom, ezért kért fel most a Turay Ida Színház vezetősége erre az izgalmas feladatra.
– Hogyan zajlik egy beavató színházi előadás?
– Ilyenkor van egy úgynevezett moderátor, jelen esetben én, akiadramaturgiailag fontos részeknél megállítja az előadást és kérdéseket tesz fel a diákközönségnek. Az ezekre adott válaszok mentén halad tovább a történet egészen a végkifejletig.
– Milyen kérdéseket tesz föl? Például, hogy miért párbajoztak?
– Ez is lehet egy kérdés.Vagy az elején látjuk az „álmodozó” Rómeót, akiről abarátai azt mondják, hogy „olyan, mint a szárított hering” és akkor az a kérdés, hogy mi a baja ennek a fiúnak? Általában bemondják, hogy szerelmes. Jön a következőkérdés, hogy kibe szerelmes? Aki figyelt, az pontosan tudja, hogy Rózába szerelmes Rómeó, de a diákok90%-a viszont Júliát mondja, holott Júliával Rómeó még nem is találkozott, sőt Júlia még meg sem jelent a történetben, nem is tudjuk, hogy „létezik”. Később, amikor a két főszereplő egymásba szeret és csókot is vált, akkor olyan kérdés is elhangozhat, hogy volt-e már valaki szerelmes? Van-e olyan, aki most szerelmes? Van-e olyan, aki esetleg volt már reménytelenül szerelmes? Van-e olyan, aki itt és most is reménytelenül szerelmes? Szóval ez egy ilyen interaktív kérdezz-felelek beavató színházi előadás.
– Amit annak idején Ruszt József rendező, színházalapító, színházigazgató, színészpedagógus honosított meg Magyarországon.
– Tulajdonképpen Angliából indult el ez a stílus, de a beavató színházi forma, amit én is alkalmazok, – moderátorral, fiataloknak, frissebb, fiatalosabb lendülettel – úgy tudom, hogy Ruszt József gondolata, aki első mesterem is volt.
– Tanított téged?
– Igen, négy évig voltam Ruszt Józseftanítványa a Színművészeti Egyetem előtt. Szegedről tizenhatod magammal mentünk át Zalaegerszegre, megalapítani RusztJózsef vezetésével a zalaegerszegi állandó színházat. Rá egy évre a Hevesi Sándor Színház nevet kapta az intézmény, ami attól kezdve önálló színházként működik. Onnan jelentkeztema színművészeti főiskolára.
– Kiknek ajánlanád a Rómeó és Júliát?
– Mindenkinek, aki volt már szerelmes, vagy még nem, vagy szeretne szerelmes lenni.Ez a tiszta érzés korosztálytól független. Ajánlom még azoknak, akik szeretik Shakespearet, szeretik a Turay Ida Színháztársulatát és szeretik a jó előadásokat. Remélem, senkit nem hagytam ki!
Szabó Anikó