Prospero, a meg nem értett művész

A kecskeméti vihar főszerepében Kőszegi Ákos

„Shakespeare munkássága olyan, akár egy hatalmas, mély, ismeretlen barlang: ahogy olvassuk, vagy próbáljuk a műveit, felfedezhetünk belőle kisebb részleteket, de soha nem ismerhetjük meg igazán” – véli Kőszegi Ákos színművész, aki A vihar főszerepét, Prosperot alakítja a kecskeméti Katona József Színházban.

– Kit személyesít meg Prospero az előadásban?
– Prospero egykor Milánó hercege volt, egy rendkívül okos, művelt ember, aki különböző titkos tanokat tanult, és varázstudományra tett szert. A múltban a környezete teljesen megsemmisítette, tönkretette őt. Derékba tört az élete, mindenét elveszítette. Csak a lánya, Miranda maradt meg neki, akit a rajongásig szeret, félt és óv. Prospero megpróbál a mélyből felkapaszkodni, újra magára találni, de nem az elvesztett hatalom, a pozíció motiválja. Csak az igazságát szeretné érvényre juttatni. Az előadásunk abban különbözik az eredeti műtől, hogy mi egy lepusztult ember fejében játszódó történetként kezeljük a cselekményt. Úgy tekintünk Prosperora, mint egy meg nem értett, és nincstelenné vált íróra, vagy művészre, akinek már csak a gondolatai maradtak meg az életben. Egy ponton újrajátssza a történteket a fejében – ő találja ki a figurákat, a szöveget, s minden ehhez képest működik a színpadon.
– Mennyiben fedezhetjük fel magát, Shakespeare-t A vihar főhősében?
– A viharban az író összegezte drámáit és vígjátékait, szinte mindegyik művéből felismerhetők benne figurák, szituációk, momentumok. Shakespeare nyilvánvalóan önmagát is elrejtette Prospero karakterében, hiszen minden drámája ugyanarról szól: az emberi sorsokról, az emberi természetről. Zseniális ismerője volt ennek a témának, ezzel tette örökérvényűvé a színdarabjait. Bármely korban vesszük elő, és akárhonnan is közelítünk, elképesztő mélységekig juthatunk el egy Shakespeare-művel. Ami engem illet, A vihar próbáinak elején egy fordított Lear király-történetet fedeztem fel a cselekményben. Lear király esetében a leépülést láthatjuk, ahogyan a magasból a mélybe zuhan. Prospero viszont a zuhanás után megpróbál felépülni, és visszakerülni oda, ahová tartozott. Ám mivel a rendezőnk, Bagó Bertalan elképzelése szerint mindez csak Prospero fejében, egy álomban létezik, nem lehet tudni, hogy mi lesz a történet vége, mert az ott dől majd el a színpadon.
– Arielt Szemenyei János alakítja, akivel már több előadásban is együtt játszott. Milyen a két szereplő viszonya?
– Ariellel kapcsolatban mindig sarkalatos kérdés, hogy nő vagy férfi alakítja. Az eredeti műben hímnemben ír róla a szerző, s úgy gondoltuk, mi is ennél maradunk. Másrészt nem egy bájos, lenge lényt akarunk látni Arielként a színpadon, hanem az általam játszott Prospero szellemének kivetülését. Így tehát Prospero és Ariel olyanok, mint a test és a lélek. Nagyon kevés időn van erre a darabra, megfeszített tempóban készülünk a bemutatóra. De Shakespeare gyönyörű szövegeit mindig élvezetes próbálni, még ha nehéz is.
B. L.