POSzT – Versenyprogram – Kinek a megzabolázása?

Shakespeare ötlete alapján írta Varró Dániel. Így definiálható a Vígszínház Makrancos Kata előadása, amit a POSzT versenyprogramjában is láthatott a pécsi közönség. A fiatal költő számos nyelvi bravúrral fűzte tele a klasszikust, elég, ha csak azokat vesszük sorra, amelyeket a főszereplőnő megnevezésére használ: Kattant Katalin, Kata, a puskatus, Golyószorongató Satu Kata.

„Az ordítós stipp-stopp az enyém!” – kiált fel Petruchio. Ismert a történet: az ifjú kalandvadász kiszemeli a gazdag család idősebb lányát, pontosabban a hozományát. A közbeeső feladat pedig nem kevesebb, mint megtörni a lány vaskos önakaratát.

A Vígszínház prudukciója – a népes szereplőgárda ellenére vagy mellett – kétségtelenül a két főszerepet játszó színészeké, Börcsök Enikőé és Nagy Erviné: élvezetesek, parázslóak a vitáik. Egyenrangúak.

Az előadást kiveséző szakmai fórum első kérdése az volt: Shakespeare-t látott-e a közönség. Kállay Géza irodalomtörténész szerint eleve nincs autentikus darab, hiszen a drámaíró korában (is) a színjátszás közösségi alkotás volt, ki tudja, mennyit írt maga a szerző. A színészek és a rendező minden korban értelmezték, átszűrték magukon a drámát.

Gothár Péterrendező arra emlékeztetett, ma ugyanazt tekintették feladatnak, mint az Erzsébet-korban: kibeszéljenek a közönséghez. Ehhez olyan kortárs szerzőt kellett keresniük, aki mesterien ismeri a mai nyelvet.

A fórumozók gondolkoztak azon is, vajon jó házasság jöhet-e létre hosszú távon köztük. Stuber Andrea kritikus szerint igen, hiszen maga a vita tartja őket össze. Petruchio macsósága a fusztrációjából is fakad. Jó a célja, csak az eszközei rosszak. Kata a szokásos szerepformálásokkal ellentétben kevésbé kiabálós, inkább minősít mindent és mindenkit.

A színésznő szerint a főszereplők sorsa már az első találkozásuk pillanatában eldől: egymásnak valók. A férfi hátránya, hogy még nem volt dolga igazi nővel.

A darabnak van egy másik szerelmi szála is: Kata húgáé, Biancáé és kérőjéé, Lucentioé – ám  az értékelők szerint ez sokkal halványabb, ami egyáltalán nem a színészek, Réti Adrienn és Rétfalvi Tamás hibája. Kárpáti Péter opponens szerint se Shakespeare, se a rendező nem gondolt róluk semmit. Kállay Géza szerint dramaturgiai hiány, hogy ennek a szálnak a szerző nem ad megoldandó problémát.

Koltai Tamáskritikus hiányolta a koherenciát az előadásból, túl sok stílust és ötletet dob fel, de egyet sem visz végig. Felvetette ugyanakkor, hogy nem a nő, hanem pont fordítva, a macsó megneveléséről és betöréséről szól a történet.

Csicsely Zoltán

Fotó: Dömölky Dániel