POSzT-fórum: Színésznők vagy kurtizánok?
II. Károly először engedélyezte Angliában, hogy nők álljanak színpadra. Ezt a színháztörténeti pillanatot örökíti meg a kortárs írónő, April de Angelis darabja, a Színésznők, amit a zalaegerszegi társulat hozott el a POSzT-ra. A darab Színházi bestiák címmel ismerős lehet a közönségnek az Új Színház korábbi repertoárjából. Habár a szerzőnő itthon kevésbé ismert, Angliában igen gyakran játsszák darabjait. A zalaegerszegiek produkcióját szakmai beszélgetésen elemezték.
Sztarenki Pál, az előadás rendezője azzal kezdte: azért választotta a darabot, mert sok mindenről lehet beszélni rajta keresztül: a színház mindenkori állapotáról beszél, és arról is, ami mára kialakult. Öt jó szerepet kínál, öt sorsot lehet elmesélni. Az öt darabbeli színésznő a karrierje érdekében mindent képes feláldozni: barátságot, szerelemet, gyermeket.
Turbuly Lilla, a fórum egyik felkért opponens szerint ugyancsak a szerepek a darab erőssége, a szöveggel szemben. A felvonultatott nők mind archetípusok. Ezt véleményező társa, Székely Csaba azzal egészítette ki: vannak olyanok kérdések, amelyek a női nézőket testközelből jobban foglalkoztatják.
A nők első színpadra lépését engedélyezését II. Károly sajátosan képzelte, az udvari háremének a létrehozását is meg kívánta oldani ezzel. Az előadás egyik alapkérdése tehát a nők hatalomhoz való viszonya.
Az előadás felfedezése, egybehangzóan Ecsedi Erzsébet. Szigethy Gábor is fő érvként őt említette, amiért beválogatta az előadást a versenyprogramba. Mint mondta: egy fesztiválnak feladata az is, hogy megmutasson Budapesttől távol játszó színészeket. A színésznő végül megkapta a színész zsűritől a legjobb női alakítás díját.
Spilák Klára és Ecsedi Erzzsébet a díjátadón
A színpadi játéktér két osztató: bal oldalon a színpad, jobbon az öltözőt jelenítik meg, aköztük fogassor. Sztarenki Pál vicccesen és egyszerre őszintén bevallotta: azt használták, olcsón, amijük volt.
A férfiak teljesen ki vannak emelve az előadásból. A nézőtéri közönséget, a külvilágot öt férfi alkotja – akik legtöbbször nekünk háttal üve, a nulladik sorból kurjongatnak fel a színpadra. Felkiabálásaikkal azonban képesek sorsokat eldönteni. Kiss Mari figurája is úgy beszél a a férjéhez, hogy az nincs a színpadon. Sztarenki Pál elárulta, az eredeti darabban még voltak férfi szerepek, azonban a játszási gyakorlat kivette belőle őket.
Székely Csaba az előadás gyenge pontjának nevezte a zenei szerkesztést, esetlegesek a kiválasztott számok, nem épülnek egymásra.
Az előadás stílusa felveteti a szabadszájúság kérdését, hiszen a szereplők sokszor nyersen fogalmaznak.
Szigethy Gábor érdekes nézői, befogadói folyamatot állított fel: ha először lát egy előadást, az élmény számára. Másodjára kritikusan szemléli, harmadjára pedig már egészben. Ő Pécsen másodjára látta a produkciót, gondja volt neki is a zenei szerkesztéssel.
Stuber Andrrea kritikusnak nem tetszetett az előadás. Szerinte a művésziesség és az ordenáréság nem működik együtt. Sztarenki Pál válaszában úgy szólt: a színház egyszerre ordináré és költői. Az előadás szereplői nem csúnyán, hanem úgy beszélnek,ahogy mindannyian.
Szűcs Katalain Ágnes kritikus szerint az eklketikusság miatt nem tud megszólalni a sok kitűzött, nemes szándék. “Ha egy olyan színházat mutatnak be, amely ordenáré, márpedig a nyuszifüles jelenet ezt mutatja, akkor annak elvesztésén, bukásán nincs mit sajnálni.
Császár Angela színésznő adott zárszót: ő idős színésznőként átélte mind az öt felvázolt színésznői sorsot. Még a modoros, régi iskolás színészekre is emlékszik, mesterségbeli tudása pontosan megmondta, hány fokos fejtartás milyen érzelmi állapotot fejez ki.
Csicsely Zoltán
Forók: Umberto Pezzetta