PORTUGÁL 100

„Száz előadást 28 éve nem élt meg színdarab a Győri Nemzeti Színházban. Annak idején a Marica grófnőt játszották nagyjából százötvenszer. Ami azonban nekünk nagyon fontos, hogy prózai mű, vidéki színházban érte el a százat. Ez nagyon nagy szó” – így köszöntötte Forgács Péter, a Portugál rendezője azt a több mint hétszáz embert, akik a Portugál 100. előadására érkeztek. A rövid bevezetőben elhangzott, hogy a közönség szeretete és eddig is tanúsított rajongása is szükséges lehet ahhoz, hogy az este jól sikerüljön, hiszen a kamaratermi előadás három méter magasságú díszletei olyan nagyszínpadra kerültek, ahol a szokásos díszletmagasság ennek háromszorosa.

A Kisfaludy teremben minden alkalommal 120 emberes teltház láthatja a darabot, Forgács Péter elmondta, a márciusi díszelőadás azért kerülhetett a nagyszínpadra, mert a stáb mindenkivel szerette volna örömét megosztani, így a rajongókkal együtt ünnepelhették a jubileumot.

Az ovációból és a mérhetetlen lelkesedésből úgy tűnt, ez a darab örökké színpadon maradhat, a rendező szerint – aki Egressy Zoltán művét talán a legjobb kortárs alkotásnak tartja – „ez a darab talán soha nem is tud beporosodni. Annyira mi vagyunk, annyira ez az élet. Tele van szépséggel, drámával, humorral. Erre vágynak az emberek, még akkor is, ha tükröt tart. Akár hosszú évekig is játszhatjuk még.”

A jubileumi közönség nagy része nem először látta Egressy darabját, ezt abból is lehetett érezni, hogy jópáran a nagy, jellegzetes poénok környékén szinte előre nevettek. Szina Kinga finálé jelenetében, amikor a piros cipellőkben igyekszik felállni, az izgatott nézősereg nem bírta kivárni Jucika combizomból megoldott bravúros felemelkedését, hanem már az utolsó diadalmas pont előtt ovációban tört ki, megnehezítve ezzel a művésznő dolgát, aki hősiesen kivárt a nem éppen kényelmes helyzetben. A jelenet végén aztán, ha lehet, még nagyobb tapsorkánt és viharos tetszésnyilvánítást aratott.

Az est egyik nagy meglepetése volt, hogy a Sátánt felváltva alakító Kelemen Zoltán és Pingiczer Csaba ezúttal megosztották a darabot. Az első felvonásban Kelemen ücsörgött katatón alkoholistaként az irgácsi kiskocsmában, a második részben pedig Pingiczer döntötte magába a valószínűtlen mennyiségű alkoholos italt. Amikor pedig a darab csúcspontjához közelítve egyszerre is megjelentek a színen, az előadás soha nem látott poénjával ajándékozták meg a nevetéssel komoly küzdelmet folytató közönséget. A művészek sugárzó arccal arról számoltak be a függöny után, hogy az első perctől óriási élmény volt a színpadi játék, hiszen végig érezték a feléjük áradó szeretetet, ami az előadás végén álló tapsban csúcsosodott ki. A hosszú ováció után még a bezáródó vasfüggönyt is újra ki kellett nyitni a szűnni nem akaró ünneplés miatt.

A Portugál előadást tovább repíti a közönség lelkesedése, a jövőben is műsoron marad eredeti játszási helyén; a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy termében.

Pottyondy Nóra

Fotó: Tóth Tibor