Ötven fölött a Magyar Teátrumi Társaság taglétszáma

A Magyar Teátrumi Társaság november 4-én, hétfőn Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán tartotta tisztújító közgyűlését, melyet Halász János államtitkár és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes is megtisztelt jelenlétével. A közgyűlésen a taglétszám ötvenháromra emelkedett, és Vidnyánszky Attila alapító-elnökkel az élén megválasztották az ötfős új elnökséget.

Szabó László egyesületi titkár vezetésével az eddig 47 tagszervezetet tömörítő színházi szakmai, érdekvédelmi szervezet 36 tagjának jelenlévő képviselőjével határozatképes közgyűlés elkezdődött.

Szabó László, Halász János, Vidnyánszky Attila és Vasvári Csaba

Vasvári Csaba elnökségi beszámolójában részletesen elemezte az azóta eltelt időszakot, amikor öt éve az első 15 tagszínház Debrecenben tartott alakuló közgyűlésén létrehozta az egyesületet. Azóta összesen 11 közgyűlésen és 25 elnökségi ülésen vettek részt a tagok és képviselőik. Felidézte az egyes években történt színházi életben fontosabb mozzanatokat, az elért eredményeket, sikereket, a különböző rendezvényeken való részvételeket, megvalósult kezdeményezéseket és terveket. Az első 5 év lezárult, következhetnek az építkezés újabb fontos állomásai – mondta beszámolója végén Vasvári Csaba.

Vidnyánszky Attila elnök a beszámolót a követőzőkkel egészítette ki:
– Az öt évből nagyon sok dologra büszkék vagyunk, s voltak, amiben nem voltunk elég ügyesek. Ez az időszak nem sétalovaglás volt, hanem kemény harc. Mi nem valami ellen, hanem valamiért jöttünk létre. Egy másfajta gondolkodásnak is teret kell adni ebben a környezetben, melyből a második világháború után ki lett radírozva a nemzeti gondolat. Nem kell tartanunk semmitől, mára visszafordíthatatlanok azok a folyamatok, amiket megindítottunk, bármilyen politikai változás is következne be. Az, hogy csak egy gondolat mentén lehet színházat csinálni, egy gondolat mentén lehet gondolkodni, most már végérvényesen megváltozik. Szabadabb színházi közegben kezdjünk el létezni, még ha folyamatos támadásoknak is vagyunk kitéve. Részünkről a szándék a dialógusra megvan, de ébernek kell lennünk. Egy határozott cél mentén higgyünk abban, hogy igazunk van. Szolgáljuk azt a közösséget, amiből, és amiért vagyunk, ebben a hitem töretlen.
Az elnökségi beszámolót, a küldöttek egyhangúan elfogadták.
Következő napirendi pontban az új tagok felvétele történt meg. Öten jelentkeztek, hogy csatlakozni szeretnének a Magyar Teátrumi Társasághoz. Néhány szóval bemutatkoztak, hogy megkönnyítsék a tagfelvételről szavazók döntését.

A Csepeli Színház Darvasi Ilona igazgatónő vezetése alatt befogadó színházként működik, a Szabad Tér Színház Bán Teodóra vezetése alatt tulajdonképpen két színházat egyesít a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot és a Városmajori Színpadot. Elsődleges céljuk, hogy a kőszínházak nyári szünete alatt is játszási lehetőséget biztosítsanak, műsorokat mutassanak be a közönségnek. A határon túli, magyar nyelvű Újvidéki Színház eddig is együttműködött a társaság egyes anyaországi tagszínházaival. A Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila vezetése alatt fontosnak tartja vidéki színházak fővárosi megjelenését. A Szegedi Pinceszínház magánkezdeményezésből alakult, már több mint tíz, buktatókkal és sikerekkel teli évre tekinthet vissza.

Ezután következett a zárt ajtók mögötti szavazás, amelyen mindegyik jelentkező színház megkapta a bizalmat, így velük együtt 53-ra nőtt a Magyar Teátrumi Társaságban tömörült színházi intézmények száma.
Ezután a közgyűlés határozatot hozott a szabadtéri színházak tagozatának megalakításáról, majd következett a fő napirendi pont, a tisztújítás, azaz az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása. Az alapszabály változtatásával – a megnövekedett létszámra való tekintettel – mostantól négy személy tölti be az alelnöki posztot. Az elnöki posztra Vidnyánszky Attilát jelölték, aki a titkos szavazáson egyhangúan ismét bizalmat kapott. Az alelnöki posztokra jóval több jelölés érkezett, ezért a szavazás végkimenetele itt izgalmasan alakult. Végül – szintén titkos szavazáson – az eddigi alelnökök Nagy Viktor, és Vasvári Csaba mellé, bekerült az elnökségbe Szabó Ágnes a budapesti Gózon Gyula Színház igazgatónője és Oberfrank Pál a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója.

A két új alelnök: Oberfrank Pál és Szabó Ágnes

A frissen megválasztott elnökség nevében Vasvári Csaba ismertette is azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a következő 5 évben a társaságra várnak.
– színészképzésben való hatékony részvétel
– színészkamara létrehozása
– a taglétszám további bővítése
– fesztiválokon való részvételek erősítése
– önálló fesztivál megszervezése
– Magyar Teátrum ösztöndíj biztosítása egyetemi hallgatóknak és kezdő színészeknek
– ismertség erősítése, elfogadottság növelése
– nemzetiségi színházak fokozott támogatása

A közgyűlés vége felé Fekete Péter beszámolót tartott az egyesület egyszemélyi tulajdonú gazdasági társasága, a honlapunkat és a Magyar Teátrum című színházi magazint kiadó, valamint a Szarvasi Vízi Színházat működtető Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft, tevékenységéről, terveiről.

Középen Fekete Péter a Magyar Teátrum Kft. helyeztéről beszélt

Ezután a Szcenárium című színházszakmai lap főszerkesztője Szász Zsolt néhány mondatban bemutatta a Nemzeti Színház újonnan indult folyóiratát.
Végül néhány egyéb bejelentés után Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára bezárta a közgyűlést.

Tölgyesi Tibor
Címlapfotó: MTI – Kovács Attila
Belső fotók: Magyar Teátrumi Társaság

---

MTI: Vidnyánszky Attila marad a Magyar Teátrumi Társaság elnöke

A közgyűlésen az alakulás óta eltelt öt évről Vasvári Csaba alelnök tartott beszámolót. Felidézte: az MTT 2008 novemberében tartotta alakuló közgyűlését Debrecenben, az egyesületet 15 színházvezető hozta létre. A megalakulás motivációjaként említette a 2008. évi előadóművészeti törvény megváltoztatását.
Kiemelte: a jogszabály az előadóművészeti szervezetek állami támogatását kizárólag az általuk produkált fizetőnéző-számra és fenntartói támogatásra alapozta. Mint mondta, a törvény elfogadását megelőző szakmapolitikai egyeztetéseken lesöpörtek minden ellenvéleményt. A profitorientált színházaknak kedvező TAO-s támogatási rendszer bevezetésekor előre látták azokat a káros folyamatokat, amelyeket a szabályozás generált – tette hozzá.
Vasvári Csaba az első öt év eredményei között szólt a Magyar Teátrum folyóirat létrehozásáról, az 2008-as előadóművészeti törvény kapcsán a minőségbiztosítási szempontrendszer kidolgozásáról, a Magyar Teátrum Díj létrehozásáról. A további eredményekről szólva kiemelte, hogy a Magyar Teátrumi Társaság a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) egyik tulajdonosa lett, és azt is, hogy számos témában – köztük a POSZT, a TAO-rendszer – folytattak szakmai egyeztetéseket.
A beszámolót kiegészítve Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke arról beszélt, hogy céljuk, a korábbi évtizedeket jellemző kötelező igazodás megváltoztatása volt, az, hogy lehetőség legyen sokféle módon gondolkodni. „Mindnyájunk felelőssége az, hogy ne egy olyan közeg alakuljon ki, ahol most meg egy másik irányba kell orientálódni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy olyan világot kellene felépíteni, ahol szabadon lehet gondolkodni, színházat csinálni.
„Az biztos, hogy folyamatos támadásoknak leszünk kitéve” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ebben a közegben próbálnak meg mégis dialógust folytatni, például a POSZT kapcsán. „A szándék részünkről a párbeszédre megvan, viszont ébernek kell lenni” – mondta, hozzátéve: hogy több előadás „főszereplője” lett. „A piszkálódás nem esik jól, ám nem megingat, hanem a hitemet erősíti” – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a kritikusok ebben a harcban a másik oldalra sorakoztak be.
Vidnyánszky Attila a közgyűlés után az MTI-nek úgy fogalmazott: a teátrumi társaság elnöki tisztségére történt újbóli jelölés elfogadásában az játszotta a legfontosabb szerepet, hogy egyöntetű volt a tagság támogatása. Megjegyezte, hogy hosszú döntési folyamat után vállalta el újra az MTT elnöki posztját.
Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgatói posztjára való kinevezésekor úgy nyilatkozott, hogy a teátrum vezetésének átvételével több egyéb vezetői pozíciójáról le fog mondani.
Erről most azt mondta: az döntött, hogy ennyire egyöntetű volt a tagság támogatása, kérése. „Az a helyzet, hogy a Nemzeti Színház igazgatója lettem még komolyabb tekintélyt és még több lehetőséget nyújt majd a Magyar Teátrumi Társaságnak munkája további végzéséhez” – tette hozzá.
Vidnyánszky Attila kiemelte: az eltelt öt év munkájára büszkék lehetnek. Véleménye szerint az előadóművészeti törvénnyel és a szakma átalakításával, áthangolásával kapcsolatban fontos eredményeket mutathatnak fel.
„Az, hogy 53 tagszervezetünk van, bizonyítja: úgy működtetjük szervezetünket, hogy mindenki megtalálhatja itt a helyét és egyenértékű tagként megfelelően érvényesítheti elképzeléseit” – fogalmazott a teátrumi társaságról.
A kibővített, immár 5 tagú elnökség jövőbeni munkájáról szólva kiemelte: a színésszel fognak foglalkozni. A kamarai működés felé való elmozdulás, annak lehetőségei, a színészi életpályamodell, a képzés és a Pécsi Országos Színházi Találkozó témáját említette. Mint mondta, egy sor nagyon fontos kérdés mentén kell együtt gondolkodniuk, dolgozniuk, a Magyar Színházi Társasággal is.
Vidnyánszky Attila a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének vezetői pozíciójáról lemondott, ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a közelmúltban rektorhelyettesnek nevezték ki, azt mondta: az intézet vezetése napi feladatokat adott, az új pozíció azonban stratégiai kérdések mentén való együttgondolkodást jelent.
Szólt arról, hogy az Előadóművészeti Iroda színházművészeti bizottságának elnöki szerepéről is lemondott.
Arról szólva, hogy a Magyar Színházi Társaság meghívta közgyűlésére az MTT képviselőjét, ők azonban nem tettek így, elmondta: ez egy tisztújító közgyűlés volt és úgy döntöttek, hogy a következő közgyűlésre hívják meg a szervezetet, nem egyszerű szemlélőként, hanem azokat a kérdéseket, amelyek mentén szövetkezhetnek, meg is tudják beszélni. „Most nem tudtunk volna ezekről a közös témákról részletesen beszélni, mert a tisztújítás volt a cél” – tette hozzá Vidnyánszky Attila.

(az MTI nyomán)