Őszintén az élet nagy kérdéseiről a Ruszt.Kom Szalonban

Vajon mit gondolnak a kecskemétiek korunk társadalmi problémáiról? Mennyire ismerjük a bennünket körülölelő világot, az életünket meghatározó jelenségeket és a környeztünkben tevékenykedő művészeket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kecskeméti teátrum új beszélgetéssorozata. A havonta jelentkező RUSZT.KOM SZALON szervezői arra törekednek, hogy a mindannyiunkat érintő, érdeklő témákat többféle oldalról mutassák be, és lehetőséget teremtsenek a valós társadalmi párbeszédre. A programsorozatról Pesty Nagy Kati rendezővel beszélgettünk.

– Mi hívta életre a RUSZT.KOM SZALON programsorozatot?

– Amikor a kecskeméti Katona József Színházhoz kerültem, Cseke Péter igazgatóval sokat beszélgettünk arról, hogy a színháznak többről kell szólnia, mint előadások bemutatásáról. A színház véleményünk szerint akkor látja el igazán a feladatát, ha egyfajta gondolkodásmódot közvetít, és összművészeti olvasztótégelyként segít megértetni a színészekkel és a nézőkkel, hogy mi történik a világban – szűkebb és tágabb környezetünkben –, mi miért van az életünkben. Cseke Péter régóta szeretett volna egy ehhez hasonló estet, melynek szervezői-rendezői feladatait én vállaltam el. Az est háziasszonya és moderátora pedig Dr. Csabai Lili. A témákat az aktualitások mellett igyekszünk úgy összeállítani, hogy több generáció számára is izgalmasak legyenek, s ezáltal más és más módon gondolkodó emberek fejthessék ki a véleményüket.

– Hogyan épülnek fel az estek?

– Minden alkalommal láthatnak a nézőink egy az adott témához kapcsolódó felolvasó-színházi előadást, és levetítünk egy dokumentumfilmet is. Ez a műsor kétharmadát teszi ki, azután következik a beszélgetés, amelyet Dr. Csabai Lili vezet. A beszélgetésekre meghívjuk a dokumentumfilmek, illetve a színdarabok, novellák, költemények alkotóit, illetve ha a téma megkívánja, szakembereket is. A társművészeti ágak: a képzőművészet és a zene is fontos szerepet kapnak. Az első, februári estünkön a drogok káros hatásairól és a prevenció fontosságáról, lehetőségeiről beszélgettünk. Bevallom ez szívügyem, ebből is látszik, hogy szerkesztőként olyan témákat is hozok, amelyek szerintem megkerülhetetlenek.  Márciusban pedig azt vettük górcső alá, mi az oka annak, hogy nemzeti ünnepünk mára vagy randalírozásokról, vagy rendőri túlkapásokról szól, és nem az ősök előtti tiszteletről. Az ezután következő alkalmak témái között ott lesz a család. Mi a család felelőssége akkor, ha bajban, betegségben kényszerülünk élni? Egy estet az „összeesküvés-elméleteknek” szánunk – többek között a vírusokkal és a Holdra-szállással kapcsolatban. Emellett mindenképpen szeretnénk teret adni a gyerekeknek is, hogy bátran elmondhassák, mit hogyan látnak, ők mit találnak érdekesnek. Azt tapasztaljuk, hogy lépésről-lépésre nyílnak meg az emberek. Érdeklődésük egyre jelentősebb, de a beszélgetésekbe még csak néhányan kapcsolódnak be aktívan. Ugyanakkor a kecskeméti kulturális élet megmozdult: egyre többen küldenek nekem verseket, színdarabokat a Szalon számára. Ezeket már csak jól kell tematizálni. Szeretnénk, ha élő, interaktív összművészeti műhellyé alakulna a Ruszt.Kom Szalon, ezért szeptemberre egy weboldal elkészítését tervezzük.

– Honnan jön ez az érdekes elnevezés: Ruszt.Kom Szalon?

– A szalon elnevezéssel az est „beszélgetős formáját” sugalltuk. Annak, hogy Ruszt József neve is szerepel a címben, két oka van. Egyrészt az estek helyszíne a Ruszt Stúdió Színház. Másrészt úgy véljük, az utóbbi száz év egyik legjelentősebb rendezője Ruszt József volt, így a névadással az iránta érzett tiszteletünket is kifejezzük. S hogy honnan jön a „.Kom”? A „kom” a kortárs magyar kifejezés rövidítése, vagyis a mi szójátékunk. De hogy a fiataloknak is kedvet csináljunk a programsorozathoz, az e-mail címekhez hasonló írásmóddal bolondítottuk meg a címet. Reméljük, hogy egyre több kecskeméti, köztük egyetemisták is nyitottak lesznek a kezdeményezésünkre, és minél többen eljönnek a Szalonba, hogy együtt gondolkodjuk, beszélgessünk a jelenünkről, életünkről, a világ dolgairól.

Bera Linda