Országos évadnyitó Szolnokon
Halász János: évente 50 milliárd forint támogatás a színházaknak
Valamennyi finanszírozási formát összeadva ma Magyarországon közpénzből az előadóművészeti szervezetek, döntően a színházak évente 50 milliárd forint támogatást kapnak produkcióik létrehozására – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára pénteken az országos színházi évadnyitón.
A szolnoki Szigligeti Színházban tartott rendezvényen Halász János arról beszélt, hogy a szeptember végéig elkészülő jövő évi költségvetési tervezetben a minisztérium ugyanolyan nagyságú állami támogatással számol, mint az idei esztendőben.
Halász János államtitkár (Fotó: Szigligeti Színház)
“Ez megnyugtató, és azt mutatja, hogy a magyar színházi világ működése anyagi szempontból biztonságban van” – tette hozzá a kultúrpolitikus.
Halász János felidézte, hogy a színházak finanszírozási rendszerének öt pillére van: a fenntartói támogatás, a saját bevétel, a társasági adóból származó pénz, a pályázatokon elnyert összeg és az állami támogatás.
Éves szinten a fenntartók, beleértve a kormányzatot mintegy 10 milliárd forintot biztosítanak a teátrumoknak, saját bevételként 15 milliárd forintot könyvelhetnek el, míg társasági adókedvezményként tavaly már 11,6 milliárd forintot kaptak – sorolt jellemzésként néhány adatot az államtitkár.
A társasági adókedvezményről, mint az állam által átengedett bevételről megjegyezte: ezzel a lehetőséggel először 2009-ben élhettek a színházak, akkor 857 millió forint erejéig, 2010-ben ez a tétel már mintegy 6 milliárd volt, míg 2011-ben 9,5 milliárdot tett ki.
Halász János kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) a jövő évben a pályázatoknál ésszerűbb határidőket és ügyintézést alakítanak ki. Örömtelinek nevezte, hogy az idén április végéig sikerült a pályázatok elbírálását elvégezni, és erre jövőre is törekedni fognak. Az NKA-nál a szakmai kuratórium döntéseit, akárcsak az idén, 2014-ben is elfogadják, azon nem változtatnak – húzta alá.
Az Emmi államtitkára szerint a támogatási rendszeren finomítani kell, mert nem igazán tisztázott például a fesztiválok ügye, és a nyári szabadtéri produkciókat egymással összevethetőbbé kell tenni.
Halász János beszédében foglalkozott a intézményfenntartási és színházvezetési kérdésekkel is, utóbbi apropóján kifejtette, hogy az igazgatóválasztásnál továbbra is a pályáztatást tartja a legjobb megoldásnak.
Hegdűs D. Géza a Színművészeti Egyetem rektorhelyettese,
Kerényi Miklós Gábor a Budapesti Operettszínház főigazgatója
és Balázs Péter a Szigligeti Színház igazgatója
(Fotó: Szigligeti Színház)
Balázs Péter, a szolnoki színház direktora azt javasolta, hogy a következő évad a színház világában legyen a közeledés évada, mert “sokkal közelebb állunk egymáshoz, mint azt a megosztottságban érdekeltek gondolják”.
MTI
Címkép: MTI Fotó: Bugány János
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója
(MTI Fotó: Bugány János)
Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház
és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
(MTI Fotó: Bugány János)
Seress Zoltán, a Bárka Színház és Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója
(MTI Fotó: Bugány János)