Október az Aranytízben

„Jó estét kívánok, Bereményi Géza vagyok”

Itt van az ősz, ismét színes programokkal várja az érdeklődőket az Aranytíz Kultúrház. Október hónap folyamán „Jó estét kívánok, Bereményi Géza vagyok” címmel önálló estet tart a Kossuth-, József Attila-, Balázs Béla-, Déri János-, Huszka Jenő-díjas és Szép Ernő Jutalomban részesült író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező. A kötetlen beszélgetés során bárki kérdezheti filmről, színházról, dalokról, Cseh Tamásról, Hazáról, Istenről, Életről.

Természetesen ebben a hónapban is folytatódik a PANkreátorok című előadássorozat, melyet Andrássy Máté, Horváth Zoltán és Szabó Máté előadásában láthatunk. Szellemes és humoros ötleteikkel, közös és egyéni etűdjeikkel teszik próbára a rekeszizmokat. Film, színház, dal, irodalom, pantomim: PANkreátorok – stílusgyakorlatok.

Hosszú évek hagyományát folytatva ismét elindul a Kiskobak Bérletsorozat. Az őszi félévben a Holle anyó, a Misi Mókus kalandjai valamint a Teknős és a nyúl versenyfutása című előadásokra várjuk a nagycsoportos óvodás és az alsó tagozatos diákokat.

Október elején egy próbafolyamat is kezdetét veszi, Hoffmann: Kőszív című meséjét állítja színpadra Hollós Gábor. A szereplők között Tóth Jocót, Nyakó Júliát, Jászberényi Gábort és Király Attilát is megtalálhatjuk. A premier november végén lesz.
Szeretettel és mosollyal várunk mindenkit a budapesti Aranytízben, a Belváros szívében! www.aranytiz.hu
 
PANkreátorok (stílusgyakorlatok)

Némajáték és annak szinkronizálása egy időben – stílusgyakorlatok, szellemes ötletek, humoros jelenetek az Aranytízben. Mulassák velük az időt!

A PANkreátorok egy olyan műsor, mely a pantomim világát hivatott közelebb hozni a nézőkhöz. „A pantomim az a teátrális művészeti ág, melyben a mímes, a színész némán, kellékek nélkül, kizárólag a testét használva jeleníti meg az általa ábrázolni vágyott világot.”

Az előadás Andrássy Máté, Horváth Zoltán és Szabó Máté közös és egyéni etűdjeiből, jeleneteiből áll.

„Célunk, hogy novellákon, dalokon, vagy akár saját történeteken keresztül, ezek mímes ábrázolásával megmutassuk, hogy a pantomim élő, érdekes, szórakoztató műfaj.”


A pantomim eredetéről:

A pantomim, helyesebben a mim eredetileg ókori görög és római színházi szórakoztatási forma, amelyben ismerős alakok és helyzetek gúnyos megjelenítése szerepelt, gyakran durva párbeszéd és nevetséges cselekedetek kíséretében. (Innen ered a mímelés, utánzás).

A mai pantomim a középkori színjátszásból, a commedia dell’arte-ből ered.

A fenti stílusban megvalósuló mai, már szavak nélküli, testmozgással, gesztusokkal, mutogatással jellemzett „néma”, de esetleg zenével kísért, sokszor egyszemélyes, néha többszemélyes előadás neve pantomim. A pantomimesek arcukat gyakran fehérre festik, jellegzetes érzelmi kifejezéssel „elrajzolják”, míg testüket vagy fekete, vagy egyéb, a környezetbe, vagy a háttérbe olvadó színű ruhába öltöztetik. Néha csak egy-egy testrészükkel (például kézzel) játszanak.

A szó mai, hétköznapi jelentésében néma, de zenekíséret melletti, furcsa, groteszk testmozgású, kellékek nélküli előadás – gyakran mindenféle történet nélkül -, ahol a szórakoztatást a hétköznapitól eltérő mozgás adja. Kellékek nincsenek, de annak létét sok esetben el/megjátsszák, így klasszikus pantomim elem az üvegfal.