Négynegyedes Táncünnep

A fővárosi túlkínálattal szemben a vidéki közönség alig találkozhat kortárs táncszínházi alkotókkal. Kevés a vidéki műhely, s azokban is általában ugyanazon koreográfusok munkáit láthatják a nézők. A Miskolci Nemzeti Színháznak 2009 óta tánctagozata is van, s fontos törekvés, hogy minél több táncegyüttest ismerhessen meg a miskolci nagyérdemű: ezt a célt szolgálta például a Tánchétvége sorozat.

Az idei évadban egy új kezdeményezés indult, ami nemcsak a nézők számára jelent újdonságot, de az alkotók számára is új utakat nyit. A Miskolci Nemzeti Színház múlt ősszel pályázatot hirdetett, melyben a legfiatalabb koreográfusnemzedék tagjai számára kínáltak lehetőséget a miskolci társulat táncművészeivel történő közös munkára.
A pályázatok alapján négy művész készíthette el a saját koreográfiáját. Kerényi Miklós Dávid Másfél perc c. munkája az előadásra készülés sajátos tükre. A humorra épül Góbi Rita Mozart-zenére komponált Bruhaha c. táncjátéka a nevetésről, illetve Újvári Milán Milyen volt? c. darabja, mely sajátos önreflexióként szólt a próbafolyamatról is. Hangvételével, tematikájával izgalmas ellenpontot teremtett Kulcsár Noémi Glam-úr c. komor hangú produkciójával, amely a hatalom és kisember viszonyának nyomasztó rajzolata.
Az előadás érdekessége, hogy ez a Miskolci Balett megalakulása előtti utolsó táncos bemutatója a Miskolci Nemzeti Színháznak. A közel két évtizedes táncos múlt ,,izmosodik” a névfelvétel által, jelezve, hogy a bizonyított szakmaiság érdemessé teszi a miskolci táncosokat, hogy ne (csak) egy egység részei legyenek – a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozata -, hanem amint Győr vagy Szeged, Miskolc is egy önálló szellemiségű kortárs balettegyüttesnek adjon otthont. Az ,,új dimenziót” a Tánc világnapja előtti hétvégén megtartott Táncünnep teszi emlékezetessé.
(dk)

Fotó: Dobos Klára